|
|
|
|
|
| Előadó: | Kamikaze |
|---|---|
| Album: | Tragikomédia |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | 4:22 |
| Szövegírók: |
Busta Funk Lakatos Róbert Árgyó Péter Kordik Zsolt Csató Adorján |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magic World Media Kft. |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Funk:
Papíromat átüti a diktatúra vízjele,
beárnyékolja napunkat rezsim új vízfeje.
Persze, zsákutca számháború színtere,
rezidenciád előtt tisztelegne díszszemle.
Lépésről lépésre semmi említésre méltó, naaahhh,
jön a vétó, kitör a pánik a teremben,
erekben fagyponton a vér,
emlékeztettelek már ezerszer,
ez nehéz kenyér, ezért
okosan teszed, hogy ha rám hagyod az osztást.
Ipari szórakoztatás, jelige trónfosztás.
Folyton folyvást folytást szájzár,
casting utána meating untána petting utána sztár.
Riadó - riadó zsibbasztó vízió dobozból,
piramisok homokból, disznótól disznótor.
Óvakodj utókor! Na de mitől?
A bosszú kalóriamentes mézédes ízétől!
Funk: (refrén)
Nem, én nem, én nem
nem panaszkodom,
Busta: (refrén)
ha fullasztó a maraton
a futószalagon.
Funk: (refrén)
Nem, én nem, én nem
nem álmodozom
Busta: (refrén)
a rácsos ágyon
a zárt osztályon.
Funk: (refrén)
Nem, én nem, én nem,
nem, én nem, én nem,
nem, én nem, én nem,
nem garantálom,
hogy élve, de végrehajtom a küldetésem,
a célom érdekében ajánlom: életem - halálom.
Busta:
A mai napig kérdezik, ki írja meg a szövegem?
Én vagyok az, Busta, aki a tettet elkövetem.
Sok mindenről szóltam, és mindig őszinte voltam.
Ez a Végső állomás 3 és most én jövök a sorban.
Mindenki demokráciáról beszél és szólásszabadságról,
mégis közülük lesz valaki, aki elszabadságol.
Én meg baszok rátok, akkor sem maradok csendben.
A Temes Laci meg a King Kong mindig itt lesz mögöttem.
Ha a Kamikaze megjelenik, az összes szaros rinyál,
pedig a mi brigádunk, hééj, csak hangulatot csinál.
És nem érted meg könnyen, a rap bármiről szólhat,
mintha nem is neked beszélnék, héj, hanem a faszomnak.
Mikor az Eminemet hallgatod, arra azt mondod, hogy kóser,
drogok, pénz meg a kurvák, na meg az anyját ásta el.
Aztán megtalálnak engem, hogy durva az én rappem,
inkább maradjak seggemen, mert a tűzre rossz fát tettem.
Funk:
Faktumokká vedlettek a baljós jóslatok.
A szabadon engedett indulatok felülkerekedtek rajtatok.
A lelketeken száradó nyomdafesték,
a söpredéknek törmelék, a pórnépnek moslék.
Most még innen minden út kómába vezet,
a képzelet ami bebetonozott, aztán feloldozott.
Tébolydában a magamfajta poéta pórázon,
hogy addig is hamis próféta pofázzon fennhangon.
Emelvényen a fény alján lénye elvakít,
a nyomorba taszít, egymásnak uszít.
Régi sebeket felszakít a harc,
ébredjetek idomítottak hátra arc.
Vagy még egy mondvacsinált szabadság,
hősi halottja manapság, ugyebár a mártírokat senki sem gyászolja.
Halleluja, hipnotizál a gyilkos szempár,
a panama kalap alatt akár Pablo Escobar.
Funk: (refrén)
Nem, én nem, én nem
nem panaszkodom,
Busta: (refrén)
ha fullasztó a maraton
a futószalagon.
Funk: (refrén)
Nem, én nem, én nem
nem álmodozom
Busta: (refrén)
a rácsos ágyon
a zárt osztályon.
Funk: (refrén)
Nem, én nem, én nem,
nem, én nem, én nem,
nem, én nem, én nem,
nem garantálom,
hogy élve, de végrehajtom a küldetésem
a célom érdekében ajánlom életem - halálom.
Busta:
Hát én nem maradok nyugton, inkább nyomom tovább fullon.
Ha belefáradok egyszer, megyek tovább másik úton.
Volt már arra példa, hogy a rövidebbet húztam,
mindig felálltam valahogy, hogyha megbotlottam.
Mi a nagy pöcsömet érdekel, hogy mi történik velem?
Inkább alám teszel görény, hogy én kiszarjam a belem.
Pedig ígéretet tettél, hogy nyugton maradtok.
Száz ilyen kis faszpinát húzok hogy ha akarok.
A semmittevésbe fáradsz. A rímeimtől megszáradsz.
Ha kicsit nem figyelsz oda, alulról a szag eláraszt.
Addig harcolok veletek, amíg energiám engedi,
aztán ha megunom, te faszmatyi, senki nem tud menteni.
Inkább ezer évet ülök, úgyhogy neked véged.
És mosolyogni fogok, mikor kirúgják a széket.
Az életemet a halálomnak felajánlom,
azt a sok szeretetet illett meghálálnom.
Funk: (refrén)
Nem, én nem, én nem
nem panaszkodom,
Busta: (refrén)
ha fullasztó a maraton
a futószalagon.
Funk: (refrén)
Nem, én nem, én nem
nem álmodozom
Busta: (refrén)
a rácsos ágyon
a zárt osztályon.
Funk: (refrén)
Nem, én nem, én nem,
nem, én nem, én nem,
nem, én nem, én nem,
nem garantálom,
hogy élve, de végrehajtom a küldetésem
a célom érdekében ajánlom életem - halálom.
Busta:
A kezeket fel - fel,
a fejeket fel - le,
a kezeket fel - fel,
a fejeket fel - le,
a kezeket fel - fel,
a fejeket fel - le,
a kezeket fel - fel,
a fejeket fel - le,
a kezeket fel - fel,
a fejeket fel - le,
a kezeket fel - fel,
a fejeket fel - le,
a kezeket fel - fel,
a fejeket fel - le,
a kezeket fel - fel,
a fejeket fel - le.
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
