


| Előadó: | Cabaret |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Erdész Róbert |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Néha úgy tűnik, lehetnek álmaink,
S végre jövőbe vezet a híd,
De nem megy, mert aki csak erre jár,
Minket fölszabadít.
Csak ülök és nézem, hogy mit tudok,
Amikor épp ilyen szabad vagyok,
Amikor fölemelt kézzel, mosolyogva
A falhoz is állhatok.
Ma én megyek, holnap én küldelek,
Mindent kell játszanunk.
Mindent, mert ennyi szerephez
Túl kis színház vagyunk.
Én ígértem szebb jövőt,
És álltam is a szavam.
Elindultam fehér lovon
És gettóba küldtem magam.
Egy vörös csillag a mellemen,
És belül a szívem arany,
És idegen tankok tetejéről
Így lőttem magam.
Lassan jönnek az új idők,
Még semmiről nem tudunk.
Egyet érzünk csak biztosan:
Győzni itt nem fogunk.
Mondd, milyen legyek, mondd, hogy akarod,
Mondd, kire ragyognak ma a csillagok?
Mondd, ki érdemes ma a kegyelemre,
A nemzeti színű szerelemre?
Mondd, ki van soron, most kit üldözünk?
Mondd, ki lesz mostantól a mi emberünk?
Mondd, mit játsszunk el, mondd, kik is legyünk?
Mondd, mi lenne jó?
Hogy hová megyünk, mondd, mit érdekel?
Jobb, ha csöndben maradsz és nem kérdezel!
Ha parancsra lősz, helyesen teszel!
Majd ha téged lőnek, a hősünk leszel.
És szép közös emléktáblád lesz velem;
Itt öltük egymást, hogy béke legyen.
S mert nem leszünk ott, mikor megérkezünk,
Csak azt mondanád el; hová megyünk?



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.