|
|
|
| Előadó: | Nulladik változat |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fenes Tibor Szabó Attila Hricsovinyi Tamás Puskás Tibor |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1. Ezek a bolyongás évei,
Az órák a várakozásért,
A percek a keresésért,
És végre egy találkozás
A Föld nevű bolygón,
Ebben az országban,
Ebben a városban,
És egy szobában
Megérintettem a tested,
Te a homlokomra égettél egy jelet,
Hogy soha többé ne felejtselek el.
R. Baby, velem vagy ma éjjel.
2. Aztán eltűntél,
És hiába kerestelek,
Szédülten jártam körbe-körbe
Az égő hidak alatt.
Az utcákon rohantam,
A tereken.
Mindenki nézte,
Amerre mentem.
Fekete szemű lányok
Akarták a testem.
Én sötét ruhákba bújtam,
És eltakartam magam.
Nem érdekelt,
Ami még hátra van.
És minden éjjel belőttem magam.
Be yourself
I don\'t know how
Be yourself
I don\'t know why
Be yourself
I don\'t know where
Csak magamat
Öltem és öleltem.
R.
(Csendben alszol egyedül.)
Most nézz rám,
És érints meg!
Itt vagyok.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
