|
|
|
| Előadó: | Mozart musical |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Müller Péter Sziámi Michael Kunze |
|
Szilveszter Lévay |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
(Lányok):
Egy csipetnyi ész, meg egy csipetnyi szív,
Egy csipet kis varázsos játék!
Egy Szentiván éj, egy kis harc egy kis kéj -
a nép csak cirkuszt kér!
Megtaláltuk!
(Schikaneder):
Wolfgang!
(Wolfgang):
Schikaneder!
(Schikaneder):
Hát itt vagy?
Írtam egy népi ihletésű szövegkönyvet!
Kérlek, szerezz hozzá zenét!
(Wolfgang):
Semmit se szívesebben.
(Schikaneder):
Íme a librettó.
Színházi mese.
A címe: Die Zauberflöte.
A varázsfuvola.
Írta Emanuel Schikaneder, német nyelven!
Natürlich!
Az emberek az utcán fogják énekelni a dalainkat.
(Wolfgang):
Minél inkább, annál inkább!
(Schikaneder):
Kéretik sok szép melódia!
Kell egy sikerdarab, különben csődbe mentem!
Művészetem, a nagy siker,
csak így könnyű a műfaj.
Nem izgat más, egy táblás ház,
s a publikum míg ránk nem un.
Na jó, ez a tudás nincs túl nagy becsben,
annál ki nagy-nagy művész.
De higgyék csak el, nem könnyű ez sem,
hisz kassza siker mindig kell!
Egy csipetnyi ész meg egy csipetnyi szív,
egy csipetnyi varázs meg kis játék.
Pár vaskosabb vicc, pár jópofa hecc,
egy disznó meg egy hős.
Ha örvend a fül, és ha örvend a szem,
egy kis vaskos botrány se hátrány.
A ruhák, a díszlet s a fény kell igen.
meg egy hős aki még nem nős. Mint én!
Kell egy férfi és egy nő meg csodás ötletek.
mert az élet úgy amint van, nem kell senkinek.
A nézők erre gyűlnek, csak pisszenetlen ülnek.
egy jel és mehet a függöny fel!
Egy csipetnyi ész meg egy csipetnyi szív,
egy csipetnyi varázs meg játék.
Egy Szentiván éj, egy kis harc, egy kis kéj.
A nép csak cirkuszt kér.
Egy véres viszály és egy zsémbes király.
Egy jóslat, egy komor kísértet.
Végy egy csipetnyi borsot , egy kevés sót.
A nép csak cirkuszt kér, pénzért.
És csak azt mondjuk el, amit mindenki sejt,
hogy földünk nem más, mint egy furcsa színház.
S azt, hogy itt minden férfi és nő színész.
S a taps annak jár csak, ki nagy-nagy cirkuszt csap mindig!
Mert kell egy csipetnyi ész meg egy csipetnyi szív,
egy kevés kis merész varázslat.
Ha örvend a fül, és ha örvend a szem.
A ruhák, a díszlet s a fény kell igen.
Pár kórista lány, pár pofás színész.
Egy csipetnyi szív no meg ész és kész!
Kurz und gut!
Jegybevétel semmi más, nem vitás.
Meg egy irdatlan jó komédiás, mint ÉN !
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
