|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Alias Pityinger fiúk |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | 6:20 |
| Szövegírók: |
Pityinger László (Dopeman) Pityinger László Pityinger Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Hip - Hop, rap |
| Címkék: | Keressük! |
Azt hiszem tesó lehetetlent, kérnétek tőlem.
Ha azt akarnátok, hogy bízzak egy nőben.
Mert a hangulatuk olyan, mint az időjárás.
És a hirtelen jött hideg cseppet sem hálás.
Azt megvetik, aki őket szerti,
Azt meg szeretik, aki őket megveti.
De én kicsi Dope vagyok talán hallottad hírét.
Hogy, nekem a véremben van ez a kibaszott játék.
Pedig olyan látvány, mint egy égi tünemény. (Te atya Isten)
Nemet mondani ennek a nőnek nem hálás cselekmény. (há' hogyne)
Mindenhol ott van, ahol előfordulok,
Csak mindig mással mégis mindig én kapok lapot.
Te is tudod bro, hogy tisztára majmok.
Na nem alázásból csak egy hasonlatot mondok.
Addig el nem eresztik a régi ágat,
Amíg újat nem találnak, amibe belekapaszkodnak.
Én értem, hogy nem jó két szék között a földön.
De az isten szerelmére, könyörgöm,
Ne nézzen madárnak nem tollas a hátam.
Az ágyában jártam már tovább is álltam.
Tudom szép testvérem de, mégis mit tegyek? (ajjaj)
A hormonoknak gátat szabni tényleg nem lehet. (nem, nem)
Mikor túl voltunk az első éjszakán.
Egyből tudtam, hogy nincsen vissza megfogott a lány.
Refrén:
Mit tettél, mond meg, mit tettél velem?
Mit tettél elhagyott az eszem, mit tettél!
Mond, mit tettél velem, mit tettél?
Hol a józan eszem?
Hát te magad mondtad már számtalan számban.
Hogy a nőktől a mi fajtánk specifikusan,
Csak egy dolgot akar és ez a sex.
Itt nem lesz semmi virág sem romantikus sms.
Ha meg az utunkba kerül egy kurva.
Attól is vissza lesz húzva a kibaszott tarifa.
Most meg nem ismerek rád, pedig a vérem vagy,
De amit művelsz az nekem kellemetlen.
Öreg strici vagyok, ehhez nem férhet kétség.
És azt is tudom, hogy erre nincsen semmilyen mentség.
Ha meglátom a gádzsit az nekem is új dolog,
Hogy a gyomrom egybe és a szívem torkomban dobog.
Refrén.
Na idefigyelj rám te kis szerelmes bolond.
Hogy a tesódat dobod még nem is ez a gond.
De ez a csaj mindenhol ott van túl sok embert ismer,
Túl sokat bulizik és hidd el mindenkivel.
Jóba van, ha érted, hogy miről beszélek.
Neked tényleg a végzeted ez a kis féreg?
Minőségi picsa rendben azt adom.
De hát a WC-ben tömködi a nóziját folyton.
Te mondasz valamit, de talán megváltozik majd. (ja persze)
Ám az is lehet, hogy most hoztam csak a fejemre a bajt. (az biztos)
Mert esélytelen játék a nagy átalakítás.
De én úgy szeretném, ha mégsem volna igaz a mondás.
Pedig kurvából úgy lesz jó feleség tesó,
Mint ahogy kutyából szalonna és ez a frankó.
Én értem a vágyat, ami a szemedben csillog.
De itt az idő, hogy fölfogd ez a menyecske nem fog,
Világot váltani közösen veled.
És dugába dőlnek az ágyban született tervek.
Majd töröd a fejed, hogy miért nem láttad előbb,
Az erdőt a fától ahova bevitt a nő.
Be kell látnom azt, hogy te igazat beszélsz. (bizony)
És különben sem áll jó nekem ez a szereplés. (áh)
A Don Juan De Marco az nem nekem való.
Mert én Dopeman vagyok a nyolckerületi pimasz fajankó.
Refrén.
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
