|
|
|
| Előadó: | Transylmania |
|---|---|
| Album: | Legyen úgy mint régen volt... |
| Megjelenés: | 2004 |
| Hossz: | 5:49 |
| Szövegírók: |
Reményik Sándor |
|
Cseresznyés Szilamér |
|
| Kiadó: | Euro music |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Téli szél a tar gallyakat fújja,
Mint az Isten égre tartott ujja.
Mily megcsúfolt, kikacagott álom
Állunk egyedül a nagyvilágon.
Elvették s most véle nagyra vannak,
Törött, véres kardját a magyarnak.
De míg minden nép a sírját ássa
Van szava, hogy világgá kiáltsa.
Csak mi, csak mi ne verjük kebelünk.
Csak mi, csak mi emeljük fel fejünk.
Tiporhatják szűz, tiszta igazunk,
Csak mi, csak mi ne hagyjuk el magunk.
De hirdessük gúzsba kötött kézzel
Sebes ajkkal, lázadó vérrel
Idézve menny, pokol hatalmait
Hogy béke nincs, hogy béke nincsen itt.
Kezünk bár nem pihen a kardvason
Szíveinkben nem lesz nyugalom
Jöhetnek jövő századok s megint
Csak felszakadnak régi sebeink.
E sebek és e fájdalom örök
Ettől vonaglik minden magyar rög
Ettől vérez, ki majd nyomunkba hág
Ettől nem gyógyulnak az unokák.
Tátra erdők ettől zúgnak-búgnak
Ettől reszket lelke minden zugnak
Puha szívek kővé ettől válnak
Kemény kövek élő szívként fájnak.
Amíg élünk ettől fájunk, égünk
Sírban ettől nem lesz pihenésünk
Ettől szorul kezünk ökölbe
Ettől sír a gyermek anyaölben.
Fenyőmadár behavazott fákon
Száraz haraszt téli pusztaságon
A folyók, a fák, a füvek szelleme
Minden süvít: mi nem nyugszunk bele.
Most Lomnic ormán rakjunk nagy tüzet
Versailles-ig lobogjon az üzenet,
Hogy megroppant bár karunk ereje
Nem nyugszunk bele, nem nyugszunk bele.
E sebek és e fájdalom örök
Ettől vonaglik minden magyar rög
Ettől vérez, ki majd nyomunkba hág
Ettől nem gyógyulnak az unokák.
Tátra erdők ettől zúgnak-búgnak
Ettől reszket lelke minden zugnak
Puha szívek kővé ettől válnak
Kemény kövek élő szívként fájnak.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
