|
|
|
| Előadó: | Varga Miklós |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Koltay Gergely |
|
Margit József |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Folk-rock, rock-musical |
| Címkék: | Keressük! |
Add kezed a másik partról. Elérjük egymást a felhőkön át.
A folyó átviszi hangom. Értjük majd végre egymás szavát.
Add kezed, karunk híddá válik. Világítja az éjszakát.
Összeérnek ujjaink, nincs már határ.Új élet indul a hídon át.
Öleld át, ki melletted áll.
Öleld át a vén Dunát.
Öleld át, ki melletted áll.
Egymáshoz érünk a hídon át.
Ad kezed remény sugárt. Hallod az Isten hívó szavát.
Építs a múltból. Te légy szabály, mely egymáshoz rendel fiút, s apát.
Add a kezed, követnek minket.Zászlók a szélben, egy új világ.
A csonka híd emléke szólít. Hív két hazád.
Öleld át, ki melletted áll.
Öleld át a vén Dunát.
Öleld át, ki melletted áll.
Egymáshoz érünk a hídon át.
Öleld át, ki melletted áll.
Öleld át a vén Dunát.
Öleld át, ki melletted áll.
Egymáshoz érünk a hídon át.
Öleld át, ki melletted áll.
Öleld át a vén Dunát.
Öleld át, ki melletted áll.
Egymáshoz érünk a hídon át.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
