|
|
|
Bár nem érzem jól magam a napozó székemen,
De néha napján a strandra kiteszem a székhelyem.
Így történt ez most is, kicsalt a család,
Hogy mit láttam ott, elmesélem alább.
A kis medence partján, ütöttem tanyát,
Sikerült meggyőznöm róla az anyát,
Hogy itt jobban tudok figyelni majd a gyerekekre,
És nyithatom a szemem még kerekebbre.
Hogy miért tettem mindezt, elmondom rögtön,
Firnyákot én sem kérek a szomszédtól kölcsön,
Ahogy az etető körül nyoma van a vadnak,
Ahol kisgyerek van, ott anyuk is akadnak.
Na de bevezetőnek legyen ennyi elég,
Szóval, ott állok a parton mint egy ázott veréb,
Nézem a civileket, mert idom van bőven,
És a fikázáson kívül más nem telik tőlem.
Pancsi, meg laszti, a fejes meg a hasas,
Szembejön velem, egy kurva dagadt pasas,
Mellette a gyerek ugyanaz kicsiben,
A feje nem férne el egy méretes biliben.
Górcső alá vettem jobban a népeket,
Voltak ott, oroszok, magyarok és németek,
Egy dologban azonban mindegyik egyforma,
Alkatuk, mint a frissen reszelt torma.
Ref.:
Nyitva van a cuki, nyitva van a pék,
Arany bogaram egyél még.
Hambi, pizza, csípsz meg kóla,
Szegény gyerek nem tehet róla,
Még egy katona, még egy falat,
Az ápdét-kilenc meg mindenen arat.
Tömjed mint a libát, hízzon mint a disznó,
Az inzulint meg fizeti a betegbiztosító.
Ennyi dagadt gyereket nem láttam még soha,
Torzít a szemem, vagy itt mindenki koca?
8 évesen már nyolcvan a súlya,
Mi hozta ezt ide, egy "katoberger" gólya?
Óránként kétszer a büfénél a család,
Négyen egy fél disznót esznek meg legalább,
És a gyerek is ugyanazt a nevelést kapja,
Nehogy má' más legyen, mint az okos apja,
Tömik a gyereket, mint paraszt a libát,
És nem veszik észre azt a szarvas hibát,
Így nem ember lesz az a szerencsétlen Ödön,
Legfeljebb egy két lábon járó zsíros bödön.
Izzadsz mint a ló, nincs rád ruha,
Az XXL boltba boltban állhatsz majd sorba,
És ha beférsz egy székbe az már kész csoda.
És épkézláb nőd nem lesz soha.
A kocsiban a légzsákra lóg majd a beled,
Köszönheted anyunak, aki ezt tette veled.
Ha életedben egy szép nap megjelenik Irma,
Futnál majd utána, de a szíved nem bírja.
Most jópofának tunök, de gondolkozz el rajta,
Hogy a saját kölyködet hajszolod a sírba!
Megteszel mindent, hogy dagadttá váljék,
De a diabétesz, papa, az nem játék!
Ref.:
Egy vagyont szórsz el, csipszre, meg nassra,
Mert Te nem agyra gyúrsz, hanem hasra,
Aztán meg a lóvét plasztikára költöd,
Hogy ember formájú legyen a kölköd.
Leszívják a zsírod, meg szűkítik a gyomrod,
Mert nem feltétlen kéne másfél mázsát nyomnod,
Pedig csak egy dolgot kellett volna szem előtt tartani,
Hogy az élet nem csak zaba, és hami-hami.
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
