|
|
|
1. Mikor már tíz órája a vonaton monoton utazol,
Már nem tudod, hogy merre jársz és elalszol.
Valami őrült ritmusra dübörög a vonat a síneken,
Átfolyik álmodon, nem hagyhat hidegen.
2. Hatalmas bogár az éjszaka, ahogy rád borul,
Idegen tájak, idegen fények az ablakon túl.
Körbeölel mindent a végtelen sötét,
Tarkódon érzed kéjes tekintetét.
R. Itt lépted át az árnyékodat:
Úgy mész el a tükör előtt, hogy az arcod ott ragad,
Csendben szólalnak meg a kimondatlan szavak.
3. A vámos veri a válladat, hogy ébredj fel,
Nem akar semmit, az útleveledet kéri el.
Te kábultan kutatsz a csomagok között, hol lehet,
Mire a lüktetés újra rázza a testedet.
4. Lassan feltűnik a város, ahova indultál,
Fogod a csomagodat, mert már leszállnál.
De mire megáll a vonat, te már tudod nagyon jól,
Fent maradsz, mert kell ez a mámor, ez a mámor, ez a mámor.
R.
Nézd 11 órától az ONLINE ünnepséget!
