|
|
|
| Előadó: | Harsányi Levente |
|---|---|
| Album: | Vallomás - Legszebb szerelmes dalok (2CD) |
| Megjelenés: | 2006 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Harsányi Levente Mák Pacsó Pál Mák András |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | SonyBMG |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Letámad a reggel ha visszatér,
míg egyedül van addig mit sem ér,
már ragad a száj de még nem muszáj,
ha vacog a hajnal, a bosszuvágy,
na gyere nyomás, csörög a vekker megint,
szunnyad a dunyha a tested legyint,
várj, még hív az ágy,
ma a pizsamabalzsam ami installál
én nem tudom azt hogy mit szolna,
de ha itt lakna az jó volna
gyere szerelem hé hol alszol ma?
Nem kelek fel tudd meg jól (na ne),
hisz hozzám tartozol (hova, oda?),
jobb lesz talán, ha visszabújsz hozzám.
Nem kelek fel tudd meg jól (gatya atya),
hisz hozzám tartozol, alszom tovább,
az ágyam, mindig visszavár.
Haha ha Mert amíg megemészt téged a tegnapi tejföl,
szól egy belső hang – hé kelj föl
ha tepped a telepedő, lepedőbázis,
vár az ágy is, még ráz a fázis
a magány vagyány, a talány falán
egyedül ücsörög nem is hallja tán,
hogy csak a reluxa, ami ma megússza,
na na ki aki a kávét megissza,
én nem tudom hogy mit szólna,
de ha itt lenne az jó volna
gyere szerelem hé hol alszol ma?
Nem kelek fel tudd meg jól (na ne),
hisz hozzám tartozol (hova, oda?),
jobb lesz talán, ha visszabújsz hozzám. (csak az ágy alá)
Nem kelek fel tudd meg jól (gatya atya),
hisz hozzám tartozol (na ne),
alszom tovább az álmom mindig visszavár.
Csak az unalom hö igen a nyugalom
héhé, hidd el ha elapad az apatejed lemarad a jutalom,
a nőnemű, pedig csak ágynemű,
zár a vágy vár az ágyrevű,
mivelhogy feneketlen fejetlen e helyzet.
Nem kelek fel tudd meg jól (na na),
hisz hozzám tartozol,
jobb lesz talán (na mi?),
ha visszabújsz hozzám.
Nem kelek fel tudd meg jól,
hisz hozzám tartozol (én?),
alszom tovább, az álmom visszavár.
Nem kelek fel tudd meg jól,
hisz hozzám tartozol (gyere már),
jobb lesz talán, ha visszabújsz hozzám.
Nem kelek fel tudd meg jól,
hisz hozzám tartozol,
alszom tovább, az ágyam visszavár.
Nem kelek fel tudd meg jól (na na),
hisz hozzám tartozol (hova, oda?),
alszom tovább, az álmom visszavár.
Gyere, gyere, gyere már…
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
