|
|
|
| Előadó: | Mohaman |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Nap Atilla Gyurkovits Tamás Solymos ádám |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Szöveg 1.
Az utcán látok egy kiscsajt, nincs több 15-nél,
már szétcsapta a drog, mondd meg hova szöknél el,
az életed már megbaszta ez a rendszer, meg a díler.
4 gyerekes családanyát ver a férje, ahol tud, ott dug
minden éjjel félre, mondd meg hova szöknél el?
Az életed már megbaszta ez a rendszer. O, wo, wooo...
Refr.(1x)
Én láttam már kislányt a soron és gazdag embereket élni csóron.
Én láttam már kemény bűnözőt sírni, és nagy bajban pogányt istenben hinni.
Én láttam már veszteseket nyerni, és a szegényektől a keveset is elvenni.
Én láttam már jó embert meghalni, és a becsületeseket a győzelemért csalni.
Szöveg 2.
Én is láttam az utcán egy csöves csávót,
aki tanult ember volt, a családja elbukott
Te is tudod és én is, hogy ember, de mondd meg nekem,
hova meneküljön az élet elől, ami nem áll meg soha,
csak folyik vele a pénz, folyik, de hova? A cuccra; és aki beszúrta,
az ott szúrta el, de ő mostmár hova szökhet el?
Refr.(1x)
Én láttam már kislányt a soron és gazdag embereket élni csóron.
Én láttam már kemény bűnözőt sírni, és nagy bajban pogányt istenben hinni.
Én láttam már veszteseket nyerni, és a szegényektől a keveset is elvenni.
Én láttam már jó embert meghalni, és a becsületeseket a győzelemért csalni.
Szöveg 3.
Láttam srácokat, akik nagy léket akasztottak, csúnyán
elszórtak mindent, beszívtak, aztán kidőlt az egyik
és a másik... nekem mondhatsz bármit.
Refr.(1x)
Én láttam már kislányt a soron és gazdag embereket élni csóron.
Én láttam már kemény bűnözőt sírni, és nagy bajban pogányt istenben hinni.
Én láttam már veszteseket nyerni, és a szegényektől a keveset is elvenni.
Én láttam már jó embert meghalni, és a becsületeseket a győzelemért csalni.
Szöveg 4.
Az utcán megroggyant hajléktalan ember, az alkoholba
temeti a bánatát, meglehet, az a sorsa, romokba dőlt, te aranyra,
ő még kajára se költ. Egy teherbe ejtett lány
száll a buszra, még 17 sem múlt, megy abortuszra. Az
emberek kurvának nézik őt, a palija lépett, ő meg
romokba dőlt.
Refr.(2x)
Én láttam már kislányt a soron és gazdag embereket élni csóron.
Én láttam már kemény bűnözőt sírni, és nagy bajban pogányt istenben hinni.
Én láttam már veszteseket nyerni, és a szegényektől a keveset is elvenni.
Én láttam már jó embert meghalni, és a becsületeseket a győzelemért csalni.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
