|
|
|
| Előadó: | Hupikék törpikék |
|---|---|
| Album: | Törparty |
| Megjelenés: | 1997 |
| Hossz: | 3:50 |
| Szövegírók: |
Orbán Tamás Baumann Rene Breitung Axel Kirschner Sven Strasser-hain Alexander |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | EMI-Quint |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
FÉLJ!
Egy törpe túsz, számomra több kint kéj
FÉLJ!
Töpörödött törpördög, ne félj
Mindegy törpi, hogy merre mész, utolérhet bárhol
Lenyúl érted egy szőrös kéz, s kosarába rámol
Hiszen a mágus a végzeted, aki tök sötét mint az éj
Hiába más még a nézeted, megijedni rosszabb tőle, inkább félj
Régen valahol a múlt ölén
Mikor tanuló mágus voltam én
Egy őszi esten verembe estem
A veteményesben ahol verebet lestem
A koponyám a zuhanástól földagadt
Amíg kuporogtam odalent a föld alatt
Mikor egy hupikék törpike talált rám
És lekúszott a verembe egy palántán
Én baromira zavarodott lehettem
Mert ribizlinek véltem és megettem
De kiütések jöttek a pofámra tőle
Mire kitudtam mászni a burgonyaföldre
Pedig jobb lett volna ha ott elásnak
Mint megmaradjak hupikékre allergiásnak
Ha meglátok egyet rám tör a vész
IRTOM ŐKET ÉS KÉSZ!
Mindegy törpi, hogy merre mész, utolérhet bárhol
Lenyúl érted egy szőrös kéz, s kosarába rámol
Hiszen a mágus a végzeted, aki tök sötét mint az éj
Hiába más még a nézeted, megijedni rosszabb tőle, inkább félj
FÉLJ! FÉLJ!
Nincsen a földön senki más
Akin kinőne rögtön egy pattanás
És a vérkeringése felpörög
Ha egy hupikék törpike rá köhög
Én azért vagyok annyira hiteszegett
Mert kiújultak rajtam a mitesszerek
Arra sohasem vágytam, sohase vágyok
Hogy kezelésbe vegyenek a hupikék lányok
Számomra annál nem kell több
Hogy a macskám vacsorája 40 törp
És a Sziamiaú mint egy majom néz
„Minek ide tíz tubus majonéz?”
Keresi a törpöt szememen a fókusz
Nem érdekel már a hókuszpókusz
Csak törpit lát bármerre néz
UTÁLOM ŐKET ÉS KÉSZ!
Mindegy törpi, hogy merre mész, utolérhet bárhol
Lenyúl érted egy szőrös kéz, s kosarába rámol
Hiszen a mágus a végzeted, aki tök sötét mint az éj
Hiába más még a nézeted, megijedni rosszabb tőle, inkább félj
FÉLJ! FÉLJ!
Mindegy törpi, hogy merre mész, utolérhet bárhol
Lenyúl érted egy szőrös kéz, s kosarába rámol
Hiszen a mágus a végzeted, aki tök sötét mint az éj
Hiába más még a nézeted, megijedni rosszabb tőle, inkább félj
FÉLJ!
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
