|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Isten hozott... ...ördög vihet |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Night Child Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Csak egy romantikus tahó, egy pali a sok közül
Egy saját kis sztorival a világ elől menekül
Persze volt, hogy remekül mentek a dolgok
Gondoltam egy bort kibontok
Felhívtalak, te átjöttél, szeretkeztünk hajnalig
De nem mondtam, hogy maradj itt,
hagytalak, és te, mint az ördög sugallma szálltál tovább
A haverok jöttek-mentek magam mögött hagytam ezer komát
Az élet lovát azt hittem betöröm hisz' ki, ha én nem?
Mára kétlem, hogy egyáltalán meglelem az istállót
Engem senki nem istápolt: csúfoltak, és lenéztek
Mára ez nem érdek, de emlékem temérdek
És nem ismerek szemérmet az elméletem egyszerű
A szavak halmaza eszköz, de az érték a tett
Mindegy hogy, ki mit mond, ami meggyőz
Csak amit látok, és sajnos, nem amit érzek mögöttem rémek
Ha éjfélt üt az óra kopott lámpám árnyékában
Mintha hangod újra szólna, de a tapasztalat foltja
Csorbítja a jövő fényét mindenki kapott sok élményt
Sok milliárd történet, bennem furcsa érzést kelt
Az éjszaka gyermeke, sokáig gondoltam én vagyok
Ha majd meghalok, követem az angyalokat, de rájöttem, hogy maradnom kell
Megélnem a holnapokat, tegnappá varázsolva e vég nélküli betondzsungelben saját magam kezét fogva
Lopva egy pillanatnyi csendet, ami megment éjről-éjre
Félve járni köztetek fejemben öngyilkos ötletek
A rettegés körbevett cikázva zsigereimben.
Sokszor ölre ment villámként a tudat,
Hogy a múltat, amíg magam előtt gurítom,
Utamon nem hagy repülni, ahogyan álmomban,
Amit keresek, lehet, túl távol van
Pedig fejemben felvázoltan, alapvető szabályok
Hogyha arra járok, ne felejtsek figyelni egy toll, egy zene, meg egy cetli,
És leesik a lényeg körülöttem a lények, barátok,
Ti pedig gyermekeim, hiszen magam fia nem lehetek
Először nevetek, hogy nem érted
De te kérted, hogy mondjam el az éjszaka kölyke te vagy
És én állok mögötte, maga az éj, de nem kell, hogy félj, nem bántalak
Úgyis majd rám szakad, a hajnal a naptól elfordulok szomorkás arccal
És kivárom az alkonyom, hiszen sarjaim nem hajthatom
Ez az én kis börtönöm téged is rabul ejt
Szökni nem tudsz, így marad ez örökkön-örökkön-örökké
Ez az én kis börtönöm, dráma kevés humorral így marad ez örökkön...
Ref (2X)
A végtelen szült engem,
Az éjszaka felnevelt.
Ébredni nem merek,
Pedig meglehet,
Hogy az emberek,
Nem is ördögök,
De félek, hogy eltemet..
Viszem a balhét Feri bűnbaknak perfekt példány
Körülöttem sokszor volt jó pár szép lány
Velük jött a szerelem, és az ármány a vécében márvány
A pénz fura lencse, mindent torzító látvány,
Mint a cigiben a kátrány
Szavaim közt a rímek melyeket egy dögös beat gyújt meg
És parázslik hajnalig azt hittem, nincs semmim
De rájöttem, hogy a Hit és a Becsület minden akadályt leküzdhet
Bár merre indulsz, bármikor szard le bárki, bármit szól
A te életed, te éled én meg az enyém
Mindenkinek ott van a szarv a fején a sorstól
Mikor az ördög receptjébe kóstol a vándor
Ezzel eleinte senki nem számol, a lelkiismeret kezdetben rád szól
Aztán a cinkosoddá válik, hamis kéjjel pártol
Százból vagy ezerből, mindegy halálodig keresed az értelmét a létnek
Az éjben a fények, ahogy a minta a terítőn
Talán kaphatsz pár tippet Feritől,
Ennyitől még nem lesz bajod
Csupán kis adagot árulok
De maradj még, hisz' pár sarok, és otthon vagy viszont az élet, nem hagy több időt
Mint egy kinőtt ruha csupán emlékeket támaszt fel
Rettegéssel áraszt el a sokadik felvonás
Mindig más a bevezető, de ugyanaz a tárgyalás és a befejezés
Akár a lefejezés nekem az élet nem mesés kirándulás
Hanem egy dráma, kevés humorral
Ironikus paródia nekem mindegy, hogy kupleráj, vagy a parókia
Csak az eredmény nyom a latba én sokak szerint sokszor bamba vagyok
Közben csak jár az agyam, mint a motor, ami ezer év után, és értéket kotor
A kosz alól, mely mára a megszokott atmoszféra mindenki fél a haláltól
Ez érthető, a fejed felett, mint a tető a házon
Pár gondolat, mely megmozgat
Valamit, mi talán már elaludt (yo)
Mi feladatul ezt kaptuk: egy dráma kevés humorral mi feladatul ezt kaptuk...
Ref (2X)
A végtelen szült engem,
Az éjszaka felnevelt.
Ébredni nem merek,
Pedig meglehet,
Hogy az emberek,
Nem is ördögök,
De félek, hogy eltemet..
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
