


| Előadó: | Sajnosbatár |
|---|---|
| Album: | Rohanás Rohadás |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Könczöl János Szergej Jeszenyin Rab Zsuzsa Esenin Sergej Aleksandrovich |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Énekelj az átkozott gitáron,
Tépdesse kezed a húrokat.
Te utolsó egyetlen barátom,
Jó ez kocsma füstje fojtogat.
Rá se nézz a keskeny női kézre,
Vállra melyre lágy selyem terül.
Egyszer boldogságomat ígérte,
S vesztem lett véletlenül.
Nem tudtam hogy a szerelem pestis,
Nem tudtam ragály a szerelem.
Hozzám lépett,kacéran,s már ment is,
Elrabolva csavargó szivem.
Énekeld hát pajtás elviharzott,
Ifjuságunk szertelen korát.
Mit bánom én azt a szép ribancot,
Mit bánom ha más karolja át.
Minek gyalázzam csúnyán,
Minek gyalázzam szegényt.
Add a gitárt a legmélyebbik húrján,
Hadd mondom a magam életét.
Napok aranykupolák felettem,
Álmaim iszákját hordozom,
Sok lányt tapogattam,ölelgettem,
Sok asszonyt letört erőszakom.
Igen van egy szomorú igazság,
Látom gyerekkorom faluját.
Kan kutyák sorra szimatolják,
Tavasszal a tüzelő szukát.
Féltékenyen őt minek vigyázzam,
Fájdalmat rá vesztegetni kár,
Életünk ölelkezés az ágyban,
Életünk csók láza és mocsár.
Rf:
Énekelj kezed vad lendülettel,
Úgy csapjon le mint sorsunk ostora.
Küldd el innen a pokolba küldd el,
Nem halunk meg cimborám, soha!
Refrén.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.