


| Előadó: | Védett férfiak |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fábián András |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

I.
Nagymama egy posztmodern vámpír
nappal meséket mond de éjjel vért sziv
Már megvolt neki az összes jó költ?
elég volt hozzá néhány emberölt?
A Váci utcán ha tüsarkúban sétál
forognak utána a japán túristák
Ha denevérként röpköd az éjszakában
A patkányok megdermednek a lépcsöházban
Egy napon így szólt hozzám: Kisunokám!
Ne egyél többé zöldséget és banánt
Sápadt vagy és nyúzott, akár egy ember
Keress egy vénát , ne hozz szégyent fejemre
Azt sem tudtam, fiú vagyok, vagy lány
Mikor a megállóban egy térítö tapadt rám
Sohasem tudom meg, mit akart tölem
Az első mondat után cafatokra téptem
Épp olyan forró volt a vére
Mintha élne,úgy nézett az égre
Mintha várná, hogy megnyíljon végre
Ahogy az angyal megígérte
II.
Igéket ragoztunk a kávéházban
A túloldalon egy sápadt férfit láttam
Egy szomorú szemú asszony karolt belé
Úgysem látnak, hiába integetnék
–Nagymama, hogy csinálod, hogy olyan szép vagy?
Ötszáz éves múltál, de jó a lábad
–Én kizárólag finnugor véren élek
Nem izgatnak az erotikus regények
Mielőtt elalszom, mesélj valami szörnyüt
Rohadt állatoktól hemzseg a téli erdö
bölcs öreg nyulak és perverz menyétek
Cinikus rókák és gonosz görények
süketnéma angyal örzi az álmom
a sötétben talán a szüleim megtalálom
reggelelre ébredve nem tudom merre jártam
és kicsoda volt ez a részeg lány az ágyban
Épp olyan forró volt a vére
Mintha élne,úgy nézett az égre
Mintha várná, hogy megnyíljon végre
Ahogy az angyal megígérte



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.