



1. Strófa
Felkel a Nap és felébred a remény
Hogy szép lesz majd minden, akárcsak egy regény
De mesék már nincsenek 20. század
Az életed ez hát fogd be a szádat
Ez a sorsod, az életed rendje
Az unott szürkeség négy falu csendje
Lesüt ránk a Nap, de nem ér el a fénye
Szertefoszlik életünk egyetlen reménye
Ha megdobnak kővel, dobd vissza kétszer
Az erőszak csak divat nem pedig kényszer
A munka az élet, az életed pokol
Mindenki mást okol, jöhet az alkohol
Mocskosak az utcák és olcsók a lányok
De ez már nem kell, és én se erre vágyom
A sorsod a retekben várod
Hogy megszülettél már régóta bánod
De sohase késő ember, ember
A kezedben a mikrofon az egyetlen fegyver
Mindenkinek lehet egy álma
De csenget a postás, itt van a számla
A csuklódon borotva éle
A meséknek most és mindörökre vége
Jah, jah, jah…
Refrén.(Rizkay)
Mesék már nincsenek, még gyerek voltál elhitted
De mára mindennek vége lett
Tudom, de mégis elragad képzelet
Mikor még nevettünk annyit mi jól esett
Elhittük, hogy játék az élet
Nem láttuk meg a rosszat, csak a jót meg a szépet
Minden csak szívből, nem volt semmi érdek
De múlnak az évek és velük a mesék is végleg
2. Strófa
Egyszer majd sztár leszek, nagy kocsit vezetek
Rengeteg pénzem lesz, mindent megvehetek
Már alig várom, de véget ér az álom
És álmokkal a fát csak magam alatt vágom
Fortélyos félelem igazgat minket
Legyél az, aki vagy töröld le a sminket
Az egyszerű emberek mindig remélnek
Kik nagylábon élnek csak azok félnek
Elszabadulnak az indulatok
Ez a pokol és érzem, hogy itt ragadok
Fojtogat a füst, a halott város szaga
Ez a te életed, ez a halál maga
Várod ki megment, várod a mesehőst
Nincs, aki eljön nézd a sok eszelőst
Nincs, aki megment senki nem jön érted
Egyedül maradtál hát ezt is megélted
Tükör, oh tükör mond meg nekem
Mond meg vajon mennyit ér az én életem
Fényévekre tőlünk a jó lét
Ez van MO jó éjt
Mesék már nincsenek…
Refrén.(Rizkay)
3. Strófa
Emberek az utcán mennyi külön világ
Egyik se néz mást csak maga baját
Élükön a király ki lesüti a szemét
Mikor tükörbe néz, mert ő is csak egy szemét
Hamis váddal valódi az ítélet
Szabad vagy, a számodra megszűnik az élet
Új mesékre már senki se vár
Nem kellenek bohócok meghalt a király
Várod a csodát, a nagyot
De a mesében a varázsló már régóta halott
Nap, nap után így telnek az évek
Elfogy az erőd és fogynak a remények
Az álmok eltűnnek, ki tudja, hogy hova
És nem marad más csak a tűszúrások nyoma
A mese és a valóság közti kincs
Elérhetetlen, mert kezeiden bilincs
Körülöttem megannyi ember
És szólni egyik sem mer, bár kezedben a fegyver
Elmúlik a tél, de már nem látod a tavaszt
The boys don’t cry úgyhogy meghúzod a ravaszt
Refrén.(Rizkay)


Közeleg a Carson Coma ötödik nagylemeze, de még itt egy utolsó single, a Szemüveg: nem mással, mint Dzsúdlóval kiegészülve.
Egy szürreális szerelmes dal a látás érzékszervének elvesztéséről - és annak megtalálásról egy emberben.
Megérkezett a Szemüveg
“A dal vezérgondolatát, miszerint ha a megfelelő partnerrel éled az életedet, akkor minden, ami addig ködös és homályos volt, kitisztul, így pedig jobban rálátsz mind a világra, mind saját magadra, a -4.5-ös rövidlátásom, valamint mind a tényleges, mind a metaforikus szemüvegem inspirálta.
(Dzsúdló) Marcival már kezdő előadó korunk óta vagyunk nagyon jó barátok - az elmúlt években többször kacérkodtunk a közös dal gondolatával
többször neki is futottunk, de a próbálkozások ellenére valahogy ezelőtt még nem sikerült olyan számot összehoznunk, amiről érezhető, hogy ez nem csak két, egymás munkásságát elismerő előadó együttműködése, hanem két barát közös alkotása. Ezzel szemben a Szemüveg nagyon organikusan gurult ki: a stúdiózás és a klipforgatás során azt éreztem, hogy
egy alternatív univerzumban Dzsúdló nyugodtan lehetne a 7. Carson Coma tag!”
- árulta el a dalról Fekete Giorgio, a zenekar frontembere.
Az érzékszervek elnémulnak, a valóság elmosódik, és csak egy dolog marad éles: te
A dal egy bizarr, mégis gyengéd vallomás arról, milyen, amikor valakin keresztül próbáljuk értelmezni a világot - és közben így találjuk meg magunkat is igazán. A közös munkát Dzsúdló így idézte fel:
“Nagyon régóta benne volt a levegőben a közös a fiúkkal, szerintem minimum 2 éve beszélünk róla a Giorgioval, aztán idén megbeszéltük, hogy júniusban megindítjuk a stúdiózást Párizsban. Ez inkább lett mondjuk ráhangolódás, mert körülbelül az összes cuccunkat ami kellett volna a hasznos stúdiózáshoz otthonhagytuk, de demózni legalább tudtunk. Nem volt nehéz megtalálni a közös metszetet, régóta ismerjük egymást a srácokkal, egészen könnyen tudunk egymásra hangolódni zeneileg is.
Szerettem ennek a dalnak a folyamatát, a végeredményt meg még inkább.”
A Szemüveg a november 28-án megjelenő Purgatórium album utolsó kislemeze
Míg az előző, a lemez címadó dalában nem kisebb nevekkel, mint Krúbival és Beton.Hofival állt össze a zenekar, most Dzsúdlóval kiegészülve jelentkeznek egy újabb slágerrel. A dalokat élőben március 27-én hallhatja a közönség az MTK Sportparkban, a Purgatórium nagykoncerten.
Fotók: Carson Coma x Dzsúdló