|
|
|
| Előadó: | Fluorid |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fluor Filigran |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Flu1: Üres terek zúgnak, árva könnycseppként visznek a széllel el
Lehulló levél hangja súgja, vissza már nem érkezel
Flu2: Na, az téged miért érdekel, te harcolj csak az éneddel
Én lelépek, mer' unom már, hogy folyton engem kérdezel
Flu1: Mér' kit kérdezzek, mondd, ha saját gondolatom emel szót
Ellenem minden reggel, emlékszel, régen még nem ez volt
Na, döntsd el, mit akarok, végezz velem minél hamarabb
Tudom, hogy ez a célod, távozz tőlem, óó, te szardarab!
Flu2: Én lennék a szardarab? Hisz nyitott ajtón jöttem
Félelmed várótermeit észrevétlenül töltöttem meg azzal
Miről csak lelked mélyén tudtál
De felszínre nem hoztad, öcsém, csúnyán elárultál
Szemem takartad, hogy ne lássad, hogy lényem régen elástad
De tudatunk, agyunk egy, így rég tudtam már, hogy elálltad
Előlem az utat, hogy éld a kamuval teli világodat
Ostoba vagy, buta segg, hát élvezd csak a szép álmokat!
Ref: Én vagyok az, ki voltál, és ki mindig is leszel
Mióta megszülettél, védtelek, hát miért árultál el?
Miért árultál el? "...Félek magamtól, tudom, hogy mi lehetne belőlem..."
Én vagyok az, ki voltál, és ki mindig is leszel
Mióta megszülettél, védtelek, hát miért árultál el?
"...Feltettem mindenem egy lapra, hát elvesztettem..."
Flu1: Akárhonnan nézem, ez így minden volt, csak szép nem
Mikor legszebb perceimet éltem, mindig jöttél értem
Végig ott álltál mögöttem, néha bele is törődtem
De társaságod nyomasztó, az emberek körülöttem
Kérdezgették, hogy mi a baj, mert teljesen rámszálltál
Nem tagadhatod le, rajtam uralkodni próbáltál
Flu2: Én nem próbáltam, megcsináltam, te fogtad meg kezemet
Te helyeztél a trónra, végül nyitottad ki szememet
Most mit bólogatsz, nem hiszed, persze, te ezt nem érthetted
Csak remélted, hogy jobb lesz, de nem élhetted, mert megvédted
Magad, azért figyeltem rád bazmeg, hogy ne kövess el nagy hibákat
De miért belémrúgsz folyton, amikor rád valaki támad
Hazugságot bárki találhat, és bárki kitalálhat
A szerepedet túljátszottad, keress fel, ha beláttad
Ennyi, vége, most már késő, nem érted
Hogy ártatlan vagy, tiszta lelkű, ezt te is elhitted
Refr.
Flu1: Rettegés, sötétség, zeng egy hideg utca halk moraja
Léptek súlyát visszhangozza, ugyanazt a hangot adja
Évek óta, letépett plakát mellett egy ázott matrica szólna
Felsikoltana, ha tudna, pont mint én
De egy hang nem jön ki torkomon, a félelem lebénít, bánatot közvetít arcomon
Egy más cél, a másik fél, uralmam gyengül
Mélyre merülök, eltűnök, tűnödök, mit hagyjak itt emlékül
Ha beteljesülne, várva várt happy end, film vége
A stáblista lemarad, nincs több harcos, hogy túlélje
Számíthatsz a szereplésre, végzetes tánc, penge éle
Csábítóan édes, mint Te, mégis édenkert gyümölcse
Hull a földre, fald fel, lépj le, arcom töröld el örökre
Úgyis látni fogsz, mikor ránézel a törött tükörre
Csukott szemmel néz belülre, arcom töröld el örökre
Úgyis látni fogsz, mikor ránézel a törött tükörre
Refrén
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
