|
|
|
| Előadó: | Belga |
|---|---|
| Album: | Bokorpuszta / Zsolti a béka |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | 4:09 |
| Szövegírók: |
Jáger Barnabás Bicskei Titusz Kékesi Balázs Tokyo |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Warner-1G |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Napi stresszek, kis izgalmak,
frusztrálnak és felizgatnak.
A bosszantó események rám vadásznak,
becserkésznek és nyomasztanak.
A pirítóssütő kenyeret dobál,
ha nem vagyok résen el is talál.
A kávé is direkt forró,
üvöltve tombol a rádió.
Mindjárt átjön a szomszéd néni
gyógyszerokról beszélgetni.
Odalent az utcán zsebre megy a játék,
piszkos árnyékvetők ellopják a másét.
A villamos nagyokat fékez,
ezért lett drágább a bérlet?
Túróshátú, jellemtelen emberek jönnek,
Keményen agitálnak és, de semmit sem tesznek.
Gombás lett a lábam az uszodában,
az urológus mondta meg, hogy nem csak a lábam.
Mert az élet mindig megdobál
és az idő is mindig megdobál.
Nehéz megélni a mai világban,
kizsigerel minket a Világbank.
Refrén:
A stresszek padlóra tesznek,
a stresszek mindig is lesznek.
A stresszek semmibe vesznek,
a stresszek mindig is lesznek.
(2x)
Elmegyek egy buliba, felszednék valakit,
de félek attól, hogy elkapok valamit.
Az arcomon egy újabb pattanás,
kinyomom, de a fekély egy kicsit se más.
Ittam egy pohárból valaki után,
Aphták marják szét belül a szám.
Hajam meg egyre korpásabb,
ezerféle sampont kipróbáltam.
Rendszeresen eszem, mindig ugyanakkor,
de potyognak a fogaim és görcsöl a gyomrom.
Dolgozni mennék időre reggel,
a buszon persze meglöknek engem.
Oké, ilyenkor büdösebb vagyok,
mert a számon át feltör a gyomor szagom.
Akárhogy, de én is csak ember vagyok,
én nem kívánok sokat csak élni, élni akarok,
élni, élni akarok, élni, élni akarok,
élni, élni akarok.
Refrén (2x)
A kamasz a hátizsákkal tarkón ver,
ha fékez a trolibusz beverem a fejem.
A lengőajtó homlokon vág,
A tolóajtó a nyakamba vág.
Ha valaki az utcán meg nagyba mutogat,
az biztos, hogy egyből szájon kap.
Nem is csoda, hogyha megbolondulok,
az idegeim felmondják a szolgálatot.
Yo, peace a rokkernyugdíjas Zsóka néninek,
és két aranyos unokájának.
Yo, peace a szomszéd Józsinak, akit négy éve leszázalékoltak,
nyugdíja 48.600 pótlékokkal.
És háború a közösköltség-viselőnek,
és a Tóthéknak, akik a szemetesvödrömet lökdösték.
Refrén (4x)
Minduntalan címmel Krasznahorkai László prózavilágát mutatja be a MűvészetMalom új kiállítása, amely június 15-én nyílik Szentendrén.
A tárlat az író életművének kulcsmotívumai köré szerveződik
Nem kevesebbet vállal, mint hogy az író következetesen épülő prózájának összetettségét, motivikus kapcsolódásait, az emberi lét alapjait érintő kérdésfeltevéseit ne csak a rajongóknak, hanem a kérdező, bolyongó, érdeklődő látogatóknak is átélhetővé tegye.
A tárlatban a szerző regényeinek fordítóival készült interjúk, Tarr Béla-filmek és az író kevésbé ismert szentendrei kötődései is szerepet kapnak.
A kiállítás nem kronologikusan építkezik, hanem installatív módon képezi le Krasznahorkai prózájának alapvető hangsúlyait, érzékeltetve az indázó mondatok és a mondandó útvesztő jellegét, miközben a regényíró alakját fotók, dokumentumok, kéziratok hozzák közelebb a nézőhöz.
A tárlat egyik látványos eleme a Magyar Állami Operaház hatalmas bálna-díszlete, amely az első magyar nyelven írott Eötvös Péter-operához készült. A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényének zenés adaptációját állította színpadra.
Krasznahorkai László metafizikus tágasságú, zenei lendületű prózája megkülönböztetett helyet foglal el a kortárs magyar irodalomban, és töretlen a világirodalmi jelenléte is.
Regényei a világ szellemi hanyatlását, az ember egzisztenciális magányát, az értelem keresésének hiábavalóságát apokaliptikus víziókkal, groteszk tablókkal mutatják meg, esszéisztikus írásai filozófiai kíváncsisággal a szépség, a transzcendencia és az emberi törekvés határait kutatják.
A kiállítás október 26-ig tekinthető meg a szentendrei MűvészetMalomban.
Fotók: Krasznahorkai László hivatalos weboldala
