|
|
|
| Előadó: | Egyéb szövegek |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Zerkovitz Béla |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1. Bánatos szemű poéta, apró dalocskát ír,
Az arca fonnyadó sápadt, úgy látszik, titokban sír...
Amíg e sorokat rója, lelke a messzibe lát.
Csendesen dúdolja, azután könnyekkel megírt dalát:
Refrén:
Sokszor úgy szeretnék sírni, magam sem tudom miért...
Szeretnék zokogva sírni... magam sem tudom kiért?
Szeretnék valakit bírni, kihez, már nincs több remény,
Valakit, aki már másé... és nem lehet az enyém.
2. Akihez a nótát írta, mulatós asszony, kacér.
Nem veszi észre a költőt, tiltja a nagyúri vér!
Pezsgőzik, víg udvarával, tombol az asszony vadul!
Enyeleg a cigányprímással, s attól egy új dalt tanul:
Refrén:
Sokszor úgy szeretnék sírni, magam sem tudom miért...
Szeretnék zokogva sírni... magam sem tudom kiért?
Szeretnék valakit bírni, kihez, már nincs több remény,
Valakit, aki már másé... és nem lehet az enyém.
3. Reggelig tartott a cécó... lassankint pirkad az ég
Amott egy kis kerti házban, a poéta lázban ég...
Úgy mennek el a cigánnyal nyitott ablakainál
S míg a nótáját hallja, lelke a mennyekbe száll.
Refrén:
Sokszor úgy szeretnék sírni, magam sem tudom miért..
Szeretnék zokogva sírni... magam sem tudom kiért?
Szeretnék valakit bírni, kihez, már nincs több remény,
Valakit, aki már másé... és nem lehet az enyém.
Az egy éve alakult budapesti bluegrass zenekar októberben Amerikában turnézott. A koncertsorozatot a Texas Sounds International Country Music Awards fesztiválon kezdve az év zenekara díjjal tértek haza.
Hét koncertet adtak a hajdani vadnyugat ikonikus városaiban
„Régi álmom valósult meg, hogy azokon a legendás vidékeken játszhattunk, amit annak idején a western filmekben láttam. Például Tombstone városa, ami Arizona déli részén a sivatag közepén fekszik. Itt forgattunk egy klipet, aztán délután kettőkor adtunk egy koncertet. De a Billy Bob (FortWorth), és a Maverick (Tucson) country klubokat is imádtam, ahol fantasztikus zenekarokat láttunk.” – próbál válogatni a tengernyi emlékből Kovács Kornél, a zenekar vezetője, énekese, akit az amerikai folkmuzsikáért rajongó közönség egy másik zenekarból, a Nyughatatlanból is ismerhet már.
A The Riverside Soul négyesét a turné valamennyi állomásán kirobbanó lelkesedéssel fogadta a helyi közönség, ami nem is csoda, igazán különleges élmény lehetett nekik, hogy valaki egy kis európai országból érkezve az ő népzenéjüket játssza.
A csapat a közelmúltban jelentette meg első lemezét, az utazásra írt legújabb, Unexpected Journey című dalukra pedig gyorsan forgattak is egy klipet az arizonai sivatagban, ami előreláthatólag a hónap végén debütál majd. De nem ez volt az egyetlen képanyag, amit kint rögzítettek, kapva az alkalmon, hogy a műfaj autentikus környezetében videózhatnak, több felvételt bezsebeltek, amik akár egy-egy útinaplónak is simán beillenének.
Sedona, vörös sziklas hegység, ahol oly sok western mozi játszódik, egyértelműen magával ragadta a társaságot. Videó itt.
„Az amerikai turnénk egyik legjobb koncertjét Phoenixben adtuk, nagyon jó volt a hely és a közeg minket is hangulatba hozott. Ezután érkeztünk Sedona-ba, ahol a főútról már látszott a lenyűgöző Cottonwood sziklás hegység, itt vettük fel a kedvenc gitárosom Doc Watson feldolgozását, a Streamline Cannonball című számot” – mesélte Kornél a felejthetetlen élményt.
A turnéról egy teljes összefoglaló videó is készült, amit itt láthattok.
A következő The Riverside Soul koncertek
2025. november 22. Debrecen, Incognito Club
2025. december 05. Budapest, Fat Mo’s
2025. december 17. Budapest, Renegade Blues Bar
Fotók: The Riverside Soul
