Te feküdtél a fűben,
Én meg lóbáltam a lábam,
Mi meg néztük ott az égen,
Ahogy vibrál a nagy pára,
Körbe zümmögtek a darazsak,
És zümmögtek a méhek,
Egész süncsaládok vonultak,
Mer a sünök szépek!
És minden, ami ideális,
Helye van a dalban,
Szóval, néha este lett,
Olyankor lementünk a partra
Csillagokat nézni,
Mer még nem hittük, hogy mára
Bekerülünk végül
A Történelem poros csarnokába
Ott azt mondta nekünk
A teremőr néni, hogy: Ejnye,
Nem szabad ilyen hangosan
Beszélni, a rendje
A dolgoknak, kérem szépen,
Hogy mindenki csak sorban,
Semmi rosszalkodás,
Bérel egy vitrint, ahol majd
Töltheti a hátralevő
Élete nagy részét,
Ősz halántékkal szemléli,
A világ nagy egészét.
- de már tudtuk a legelején:
A legendaság fáraszt,
Úgyhogy kirándulni mentünk
A Történelem poros csarnokában
Elmentünk az okosokat
Cinkelni egy jót,
És megnéztük, ahogy Sigmund Freud
Lenyomja Platónt,
Aztán elkezdtünk a Baudelaire-ékkel
Ópiumot szívni,
Ott azt ígérte Ady Endre:
Megtanít majd írni.
Elsétáltunk Morrisonnal
Felszedni egy szajhát
Majd leborotváltuk álmában
Hitlernek a bajszát
Aztán leültünk ott tizenhárman,
S gondoltuk, hogy hátha
Hazavisz majd valaki, mint Jézust
- mer őt sehol se láttam
Hírek
Lábas Viki profi tánccal lepett meg minket a Margaret Island új klipjében
A Senki nem felel c. dalukhoz forgatott klipben Lábas Viki énekesnő egy fiatal, profi kortárs balettáncossal, Vincze Lotárral mutatja be egy párkapcsolat dinamikáját.
A Margaret Island első táncos klipjének képi világát Szeleczki Rozália rendező és Czár Gergely koreográfus álmodta meg, amiben Viki nem félt kilépni a komfortzónájából: életében először kísérletezett a kortárs tánccal.
A klipforgatást megelőző próbafolyamat során Lábas Viki heteken át rendszeresen járt le a táncosok szegedi próbatermébe, elmondása szerint azonban minden perc megérte, rengeteget adott neki a közös tánc: “Bár mindig is szerettem táncolni, magam is meglepődtem, milyen óriási élményt szereztek számomra a hosszú próbanapok Lotárral és a koreográfusunkkal, Gergővel, akiknek nagyon hálás vagyok, hogy amatőr létemre is szívesen fogadtak engem, és a legnagyobb türelemmel biztattak a nulladik perctől kezdve”, mesél erről az időszakról Viki. “Már nevetve emlékszem vissza az őrületes izomlázra, amit a 3-4 órás próbák után éreztem, most értettem meg csak igazán, mit jelent a ‘tetőtől-talpig’ kifejezés… Kemény volt, de nagyon szeretem a végeredményt. A tánc pedig valódi terápia volt számomra, imádnám, ha valamilyen formában be tudnám építeni az életembe a későbbiekben!”
