|
|
|
| Előadó: | Tunyogi Rock Band |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Zeffer András |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Takarékláng, Régi bor.
Pihen egy lány a vállamon.
Lassú lebegés.
Ahogy én szeretem.
Bármilyen a nap, ilyen vége legyen.
Egy ölelés kell, az holnapig jó.
A maradék lesz az útravaló,
Hogy az ördög, aki vár, soha el ne vigyen,
így az igazabb: magam égetem el.
Öregesen, ahogy jólesik.
Bolond éveken túl.
Öregesen, ahogy jólesik.
Félig józanul.
Keresek pénzt, de úgy gurul el,
hogy másoké már, mire észreveszem.
Én vagyok a vak, aki látja mi van
Ha belehalok is, sose túl komolyan.
Öregesen, ahogy jólesik.
Bolond éveken túl.
Öregesen, ahogy jólesik.
Félig józanul.
Szombaton délelőtt Azahriah kitett pár képet az Instagram-oldalára.
Az első képen egy QR-kód látható, amely az ezen az oldalon található számlálóra mutat, ami hétfő délelőtt 11-kor jár majd le. A második képen ugyanez a QR-kódos grafika látható egy Károly körút – Király utca sarki reklámhálón. A poszthoz annyit írt: „kámbek”.
A zenész tavaly novemberben köszönt el ideiglenesen, akkor azt írta: „Itt az ideje megpihenni, sok dolgot helyretenni, gondolkozni, változtatni, de legfőképpen tanulni tovább és fejlődni”, és belengette a visszatérést is:
„Nem tudom, mikor találkozunk legközelebb de biztosan érzem hogy az a jelenés nagyobb lesz mint bármi eddig”.
Forrás: telex.hu
Fotó: Azahriah
