


| Előadó: | Fame (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor Levy Jacques Margoshes Steven |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Joe:
Van az a csaj a táncnál. Ha
csak látom mindig ugyanaz
jut az eszembe…
Képzeld csak el: laza szender, kora reggel,
s “ő” már áll!
Úgy mered fel – nem is érted -
mint egy délceg buzogány!
Hát elslisszolsz,
egy peep-showhoz,
hol a lyukba úgy dugod
a pénzt,
ne is sejthessék,
hogy ott lenn rég
tűzben égsz!
És este a klub,
szádban füstöl egy rúd
marihuana…
És a bandában egy csaj,
úgy rázza a bult,
mint Madonna!
Tennéd oda!
S ha éjféltájt,
még a Playboy-t lapoznád,
kezed hol jár?
Miközben azt álmodod:
vadul smárolod Miss Január popóját!
Hát ezt érzem én,
hogyha látom őt,
jön a görcs,
visz a gőz,
úgy csípem a nőt!
Kreol barna a bőr,
mitől a szőr is áll,
tömör gyönyör,
gyötör – nincs kontroll!
Még a fülem is feláll,
nem bírom – végem!
Elszédít, megőrjít,
úgy mint a rock and roll!
Mr. Myers:
Rendben Vegas.
A viccnek vége!
Joe:
Várjon Tanár Úr! Van egy másik!
Egy valóban fájdalmas élmény!
Higgyen nekem! Borzalmas lesz.
Nem is bírom elkezdeni.
A szörnyű nap,
mikor szememből először
hullt könny, felnőttként!
Mert láttam
a halál mit jelent,
elvesztvén
kedvenc nénikénk!
Ott sírt-rítt
a gyászoló család,
hogy néném túl korán
jut a sírba…
S lám az ajtón belép,
kit nem láttam rég:
egy szép kuzin – Conchita!
Könnyes szemén,
tüzes spanyol lány –
ősi fény ragyog!
Épp csak ránézek én,
s száraz taplóként
lángra is kapok!
Járja végig a sort,
amíg részvétet mond,
s hozzám ér…
Lágyan megcsókol ő,
én lenézek rá,
és két szemem csodákat lát!
A két puha váll,
az a cakkos kis száj,
két nagy mell – ahogy kell –
és nem bírom már!
Kreol barna bőr,
még a szőr is áll!
Hív a gyönyör,
nincs már több kontroll!
Még a fülem is feláll,
nem bírom, végem!
Elszédít, megőrjít,
úgy mit a rock and roll!
Nem bírom! Őt hívom!
Ő kell – s rock and roll!
Ő kell – s rock and roll!
Úgy mint a rock and roll!


Az Anna and the Barbies új dallal zárja az évet: a Még egy kedd egy intenzív, társadalomkritikus dal, amely december 12-én a Dürer Kert színpadán is felcsendül majd.
Az Anna and the Barbies ismét erős üzenettel jelentkezik: Még egy kedd című friss szerzeményük a modern élet ritmusát és az emberi kiégést fogalmazza újra ironikus és sűrű, rapszerű előadásban.
Anna and the Barbies-dalszövegek itt.
Pásztor Anna így mesélt a dalról: „Az emberek ideologizálják a hétvégéket, hibernálnak vasárnap, a hétfőket csukott szemmel szenvedik végig, és talán szerdától, térden csúszva, de ébredezik bennünk remény. Mi írtunk a keddekről egy dalt, ami érdekes módon egy kicsit az emberiség mostani állapotát is leírja: a senki földje, ahol egyszer csak egy kedden rádöbbensz, hogy hajótöröttként egyedül maradtál.” A dal egy nyers, ironikus manifesztum, amelyben a ritmus és az önirónia kerül középpontba.
A videoklipet Vadas Géza rendezte, aki így emlékszik a közös munkára:
„Anna futógépes vízióval keresett meg. Amint meghallottam az alapötletet, tudtam, hogy működni fog. A helyszínen formáltuk véglegesre – letisztult, mégis erős lett, pont, ami a dalhoz kell.”
A Még egy keddet – a régi kedvencekkel együtt – élőben is hallhatja a közönség december 12-én a Dürer Kertben.
Fotó: Anna and the Barbies