|
|
|
Szívem, ma vártam a kis szobámban,
Ígérte, eljön ma még:
Egy búcsúszóra, egy búcsúcsókra,
Hogy idenyújtja kezét…
Szívem, ma vártam a kis szobámban.
S helyette jött egy levél,
Benne csak ennyi: férjhez kell menni,
Maga is tudja, mért!
Refrén:
Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát,
Százszor megcsókolsz majd egy szál ibolyát
Ne írd, hogy vége, hisz azt nem hiszem én,
Nappal kigúnyolsz, de az álmod enyém.
Vissza fogsz hívni, te se bírod soká.
Lesz még, hogy járnál egy kis ablak alá.
Akkor már késő, nem is gondolok rád.
Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát.
Tudom kisasszony, maholnap asszony
A régi kedves babám:
A vőlegény vár…
S a szép regény már
Sose jön vissza talán…
De mégis érzem, a kis szívében
Kísért a múltunk dala,
S ha majd a párja szívére zárja,
Gondol majd rám maga!
Adventi ajándék Nektek!
