|
|
|
| Előadó: | Kispál és a Borz |
|---|---|
| Album: | Bálnák ki a partra |
| Megjelenés: | 1997 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Lovasi András Tóth Zoltán József |
|
Lovasi András Kispál András Tóth Zoltán (Csülök) |
|
| Kiadó: | PolyGram-3T |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1. Nyár volt, s blúzát
A szél kibontotta,
Egy felhőt vizsgáltam,
Aztán meg rávonta
A nyirkos kis mellekre
A kezemet, hátha
Szerelmesek leszünk,
Aztán meg a lába
Közé terelgette
Mind az öt ujjamat,
Kettő becsúszott,
Három kinn maradt.
Ő álmodozni kezdett,
Én meg csak azt tudtam,
Hogy kiosont valami
A rétre a nyomunkban,
Aztán már rájöttem,
Hogy a húsunk szaga
Az övé ázott szalma,
Az enyém vaspor, meg naspolya.
2. Aztán már megszoktam
Azt, hogy többen vannak
Ebben a dologban,
És csak szaporodnak.
3. A bogarak, a hangyák
A bőrünkön mászkáltak,
Egyet elmorzsoltam
A hasamon, s hátráltak
A többiek elhúzva
Az egyet, aki meghalt.
Volt ott szomorúság,
A madarak meg egy dalt
Ismételgettek, én meg
Mint egy klipben,
Arra integettem, ahol
Gondoltam, van Isten,
És volt is ott valaki
Hátul a sötétben,
De hátha az ördög az,
Hagytam a fenébe.
4. Aztán már megszoktam
Azt, hogy többen vannak
Ebben a dologban és
Jeleket hagynak,
De hiába jóslatok és
Hiába az álmok,
Csak a rétre emlékszem,
Meg a nőre, ahogy áll ott.
A mi Erkelünk címmel készített dokumentumfilmet a magyarság egyik legnagyobb zeneszerzőjéről a Magyar Történelmi és Műfaji Film Alapítvány.
- Tavaly májusban látták meg a Vidéki Múzeumok Szövetsége dokumentumfilm-készítői pályázatát, amelyre Szappanos Gábor történész kollégájuk készített szinopszist - idézte fel
- Az volt a fő koncepció, hogy ne csak a nemzeti opera és különböző intézmények létrehozójaként mutassák be Erkel Ferencet, hanem koncentráljanak a kevésbé ismert fiatalkori, gyulai éveire, valamint az olyan különlegességekre, mint például a sakkhoz való viszonya - tette hozzá a korábban az Erkel Ferenc Emlékházat, jelenleg a gyulai várat vezető Szappanos Gábor.
- A forgatás tavaly júniusban kezdődött el. Felidézte, az ő javaslatára bővítették ki a koncepciót, hogy ne csak a gyulai éveket mutassák be a filmben, így forgattak Budapesten, Debrecenben, a budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központban és a Magyar Zene Házában is.
Sikerült rávennünk Mécs Károlyt, hogy vállalja el a film narrátori szerepét, vele tavaly december 30-án készítettük el a felvételeket. A nemzet művésze február 26-án elhunyt, így ez lett az utolsó alkotás, amelyet színművészként elkészített
- fogalmazott Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság elnöke.
- A 80 perces filmben foglalkoznak azzal, hogy Erkel felmenői és leszármazottai között is sokan kerültek közel a zenéhez; ezt a vonalat egészen a mai korig, a most is élő utódokig követték. A megszólalók között szerepel mások mellett Batta András zenetörténész, a Filharmóniai Társaság elnöke, az Erkel Diák Ünnepek kapcsán Sós Judit, a gyulai polgármesteri hivatal munkatársa, de például Kocsis János, a gyulai Emlékház vezetője és Kónya István alpolgármester is - mondta
Az Almásy-kastélyban zárt körben levetítették a filmet az alkotásban részt vevőknek, de a film rendezőjének kérésére - hogy az alkotást különböző szemlékre be tudják nevezni - egyelőre nem mutatják be nyilvánosan.
Várhatóan ősszel mutatják be a filmet, és arról is tárgyal a forgalmazó, hogy a televízióban is levetítsék.
A cél az volt, hogy oktató jelleggel, iskolákban is használhassák az alkotást, ezért készül majd belőle egy rövidebb, körülbelül félórás verzió is.
A városnak régóta "az egyik legszebb küldetése" Erkel Ferenc emlékének az őrzése.
Fotó: Wikipedia
