Előadó: | L.L. Junior |
---|---|
Album: | Falak |
Megjelenés: | 2005 |
Hossz: | 0:00 |
Szövegírók: |
L. L. Junior Roberto Begyó Lakatos Róbert Árgyó Péter Lesi László |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Magic World Media Kft. |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Uuuuh...Uuuuh...Tedd le!...Tedd le....
Refrén:
Isten ments, hogy kipróbáld,
Gyilkos méreg tombol benne!
Hallgass rám, ne csináld,
Mielőtt túl késő lenne!
Családokat összedúl,
De a halálból nincs visszaút,
Tedd le! Tedd le! Uuuuh...
Verse1:
Elvarázsoltak a mámorító éjszakák
Keserédes, bódító, mostoha valóság
Másnap reggel a múlt éjjelből csak egy emlékfoszlány marad
Hányszor mondtad,hogy kiszállsz,
De megint megtagadtad a szavad
Az ágyad mellett egy régi fénykép,
Ahol együtt még a család
A ballagásodon milyen büszke volt Rád
Apád és anyád!
Te voltál a reménységük, te voltál a mindenük,
De ennyi elzüllött év alatt
Nézd meg,mit tettél velük!
Anyád temetése után apád alkoholba menekült,
Azóta kezelésekre jár:
Védtelen,egyedül!
De te hogyan segíthettél volna rajta,
Mikor magadon se tudtál
A valóság helyett inkább az anyaghoz futottál!
Füvezéssel indult el egy ártatlan kis hétvége
Majd később az extasytól a ruháidat is széttépted!
Drogtól és piától megrészegülve táncoltál
Mint egy eszement virtatlan lény,
Csak viháncoltál
Így bevadulva érezted,hogy te irányítod az anyagot,
Évekkel később döbbentél rá,hogy Ő volt az,aki becsapott!
Szállj ki,amíg nem késő ebből az ördögi körből,
Mássz ki már az önnmagad által megásott gödörből!
Uuuuh... Uuuuh... Tedd le! Tedd le!
-REFRÉN
Verse2:
Ez a napod is monoton,
Ugyanolyan, mint a többi!
Kicsapod a pakettot,dagadnak az ereid,
Indulhat a cöpi!
Bekábulva rémálom,mély víziókat flashelsz,
És ébredésed után újból túlparázva stresszelsz!
Régen addig volt jó kedved,amíg benned volt az anyagod,
Nevetgélt a sok haverod,
Oltottak,hogy jó a vakerod,
De ma már beállva sem tudsz
Fain ember lenni,
Mert a lelked is cuccos lett,
És sajnos késő bármit tenni!
Beletörődtél abba,ahogyan forog veled a mókuskerék
Megint a világot hibáztatva nyúlsz a telefon felé.
A dózist kihozzák hitelre,még most utoljára,
Te meggyőződsz,hogy minden rendben:
Az ajtó kulcsra zárva!
Túlfokozni szeretnéd,és pont ezért úgy döntesz,
Hogy a megszokott adagod helyett,
Most kétszer annyit töltesz!
Lüktet már a vénád,ahogyan felforralod a kanálban
A lövésed után lecsúszol a székről,
Egyenesen a halálba!
Lepereg még előtted az egész életed,
Nem maradt már senkid sem,
Ez lett a végzeted!
A halálod pillanatában egy utolsó látomásod van:
Úristen, Édesanyád az, és kérdi:
"Miért tetted fiam???"
REFRÉN 2szer
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah