|
|
|
| Előadó: | Kispál és a Borz |
|---|---|
| Album: | Happy Borzday |
| Megjelenés: | 1997 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Lovasi András Kispál András |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | PolyGram-3T |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Éjfél van a presszóban, - Let\'s go van
Mondja a kopasz erős, aki az est győztese lesz.
- Jó - mondok, - Csak én még egy kis
Maradékot meginnék.
- Látod itt előttem ezt,
De a mondat végével együtt
Kivezet a kapuhoz, hogy együtt
Az Idő, itt várd meg, és otthagy,
Bent meg nevetnek egyet,
De mindegy, pont jön az Idő,
Hogy megmondja nekem, ugyan mitől
Dugulnak el szép ívű folyók,
És lesz mocsár az egész tájból,
S ha kijön fölé a kakukkod párszor,
Én nekivágok valami kezembe akadót,
Hát hogy tudsz ilyen utolsó lenni,
Hogy ami volt, úgy többet nem lesz semmi?
Itt állunk valami nyárban,
A Balatonban, a májamon száj van.
A víz, mint a vaj olvad a Holdtól,
Szőreink közt halraj horkol.
||: Na Idő, ezt add vissza,
Meg mondd, mitől van, hogy olyan ritka,
Amikor nagyjából minden ott van a helyén,
Adódik nő és én, mint odaadó legény.
Éji ég, és magyar föld, bár pár német kint csörömpölt,
Ez mindegy, én nem a paradicsomot reklamálom,
Tudom, hozott anyagból kotyvasztod a masszát,
A bűvészek meg összeb****ák
A mozsarukban a Poljotot. :||
De én tudom, hogy volt, voltam ott.
A mi Erkelünk címmel készített dokumentumfilmet a magyarság egyik legnagyobb zeneszerzőjéről a Magyar Történelmi és Műfaji Film Alapítvány.
- Tavaly májusban látták meg a Vidéki Múzeumok Szövetsége dokumentumfilm-készítői pályázatát, amelyre Szappanos Gábor történész kollégájuk készített szinopszist - idézte fel
- Az volt a fő koncepció, hogy ne csak a nemzeti opera és különböző intézmények létrehozójaként mutassák be Erkel Ferencet, hanem koncentráljanak a kevésbé ismert fiatalkori, gyulai éveire, valamint az olyan különlegességekre, mint például a sakkhoz való viszonya - tette hozzá a korábban az Erkel Ferenc Emlékházat, jelenleg a gyulai várat vezető Szappanos Gábor.
- A forgatás tavaly júniusban kezdődött el. Felidézte, az ő javaslatára bővítették ki a koncepciót, hogy ne csak a gyulai éveket mutassák be a filmben, így forgattak Budapesten, Debrecenben, a budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központban és a Magyar Zene Házában is.
Sikerült rávennünk Mécs Károlyt, hogy vállalja el a film narrátori szerepét, vele tavaly december 30-án készítettük el a felvételeket. A nemzet művésze február 26-án elhunyt, így ez lett az utolsó alkotás, amelyet színművészként elkészített
- fogalmazott Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság elnöke.
- A 80 perces filmben foglalkoznak azzal, hogy Erkel felmenői és leszármazottai között is sokan kerültek közel a zenéhez; ezt a vonalat egészen a mai korig, a most is élő utódokig követték. A megszólalók között szerepel mások mellett Batta András zenetörténész, a Filharmóniai Társaság elnöke, az Erkel Diák Ünnepek kapcsán Sós Judit, a gyulai polgármesteri hivatal munkatársa, de például Kocsis János, a gyulai Emlékház vezetője és Kónya István alpolgármester is - mondta
Az Almásy-kastélyban zárt körben levetítették a filmet az alkotásban részt vevőknek, de a film rendezőjének kérésére - hogy az alkotást különböző szemlékre be tudják nevezni - egyelőre nem mutatják be nyilvánosan.
Várhatóan ősszel mutatják be a filmet, és arról is tárgyal a forgalmazó, hogy a televízióban is levetítsék.
A cél az volt, hogy oktató jelleggel, iskolákban is használhassák az alkotást, ezért készül majd belőle egy rövidebb, körülbelül félórás verzió is.
A városnak régóta "az egyik legszebb küldetése" Erkel Ferenc emlékének az őrzése.
Fotó: Wikipedia
