Előadó: | Kispál és a Borz |
---|---|
Album: | Sika, kasza, léc |
Megjelenés: | 1994 |
Hossz: | 3:46 |
Szövegírók: |
Lovasi András |
Lovasi András Kispál András Bräutigam Gábor |
|
Kiadó: | PoliGram/3T |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
1. Kinézek egy házat,
A hegyek között, mondjuk,
Van mellette egy tó,
Ahol majd kibontjuk
A vitorlát, ha megveszem
Szép pénzért a házat.
Csak hatot kell aludni,
Addig félreteszek párat.
2. Abból a sok forintból,
Amit éneklésért kapok,
Nem kell sokat tudni,
Csak bemondok pár nagyot.
Mert az élet szolgája
A kimondott szónak,
Megijesztem kicsit,
Nem kapsz jó szót holnap.
3. Nem járok meg mélységeket,
A mélység nekem nem mámor,
A mélység nekem nem is űr,
A mélység gyanús szekértábor,
Ahol ott áll az ellenség,
Hogy ne tessék bemenni,
A mélység fölött nem illik lebegni.
4. Bujkálva közelebb megyek
Most a házhoz,
Látom a melegét,
Orrom ablakához
Nyomom, hogy érezzem
Is, és ne csak lássam,
Ennyi kis orrnyomot
Már régen nem találtam,
5. Mint ezen az ablakon
A magamé mellett.
Látszik, hogy ez a ház
Másoknak is kellett,
Abból a sok forintból,
Amit éneklésért kapnak,
Boldogan énekelnek,
Míg csak meg nem halnak.
A mi Erkelünk címmel készített dokumentumfilmet a magyarság egyik legnagyobb zeneszerzőjéről a Magyar Történelmi és Műfaji Film Alapítvány.
- Tavaly májusban látták meg a Vidéki Múzeumok Szövetsége dokumentumfilm-készítői pályázatát, amelyre Szappanos Gábor történész kollégájuk készített szinopszist - idézte fel
- Az volt a fő koncepció, hogy ne csak a nemzeti opera és különböző intézmények létrehozójaként mutassák be Erkel Ferencet, hanem koncentráljanak a kevésbé ismert fiatalkori, gyulai éveire, valamint az olyan különlegességekre, mint például a sakkhoz való viszonya - tette hozzá a korábban az Erkel Ferenc Emlékházat, jelenleg a gyulai várat vezető Szappanos Gábor.
- A forgatás tavaly júniusban kezdődött el. Felidézte, az ő javaslatára bővítették ki a koncepciót, hogy ne csak a gyulai éveket mutassák be a filmben, így forgattak Budapesten, Debrecenben, a budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központban és a Magyar Zene Házában is.
Sikerült rávennünk Mécs Károlyt, hogy vállalja el a film narrátori szerepét, vele tavaly december 30-án készítettük el a felvételeket. A nemzet művésze február 26-án elhunyt, így ez lett az utolsó alkotás, amelyet színművészként elkészített
- fogalmazott Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság elnöke.
- A 80 perces filmben foglalkoznak azzal, hogy Erkel felmenői és leszármazottai között is sokan kerültek közel a zenéhez; ezt a vonalat egészen a mai korig, a most is élő utódokig követték. A megszólalók között szerepel mások mellett Batta András zenetörténész, a Filharmóniai Társaság elnöke, az Erkel Diák Ünnepek kapcsán Sós Judit, a gyulai polgármesteri hivatal munkatársa, de például Kocsis János, a gyulai Emlékház vezetője és Kónya István alpolgármester is - mondta
Az Almásy-kastélyban zárt körben levetítették a filmet az alkotásban részt vevőknek, de a film rendezőjének kérésére - hogy az alkotást különböző szemlékre be tudják nevezni - egyelőre nem mutatják be nyilvánosan.
Várhatóan ősszel mutatják be a filmet, és arról is tárgyal a forgalmazó, hogy a televízióban is levetítsék.
A cél az volt, hogy oktató jelleggel, iskolákban is használhassák az alkotást, ezért készül majd belőle egy rövidebb, körülbelül félórás verzió is.
A városnak régóta "az egyik legszebb küldetése" Erkel Ferenc emlékének az őrzése.
Fotó: Wikipedia