


| Előadó: | Ápolók |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fényfehér István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

páncélom egy puha pöttöm piros ruha
és alatta jégeralsó gatyám pöttyös
ha úszom a folyón leharap a csuka
vándorutam holdsétája mily göröngyös
nem a néma kappan rémcipője koppan
egyet a modernebb csontkeményű járdán
míg az égi bölcsek nyalókáját szoptam
málnafagylaltomba belenyalt a sárkány
elkortyolám kávém némi szamárzaccal
sündisznók almáját vidáman étkezem
moslékom közös a szerencsemalaccal
ha lenne harmadik: levágnám két kezem
sertésszellentések távzörejét vélem
hess te ki belőlem csiklándozó fantom
Pavarotti csávót tévében szemlélem
s bársonyos tenorrá köszörülöm hangom
lépéseim látják mozgólépcsőlények
titkosan megleső metrókamerás nők
ha elfogy a cigi ők is pezsgőt kérnek
e pótpotya partin (bátor előkelők)
fertelmes malacfők szexuáltanyája
ütötte föl fejét lakóhelyem helyén
így leszek irgalmas istenek barátja
(minden erkölcscsősznek túljárva az eszén)
varacskos disznóknak fölszentelt oltárán
szemerkél bronztüdőm kocsonya köpete
sétáló utcákon mocorgó holdjárás
suhanó morc éjek koponyaköpenye
midőn már a gépek útvonalán lépek
s tündérek alkonyán krampuszok dalolnak
városokba térnek emberevő népek
kiöntöm vérem a rézfaszú bagolynak
étterembe érek (milyen nagy a nyüzsi)
leülök egy székre: jön is már a pincér
azt mondja a rókát megette a nyuszi
meg hogy nem hoz étket csak nagyon sok kincsér
kínai törzsvendég nyilván felémkacsint
jaj vajon mit óhajt? (sárga veszedelem)
és a pincsikutya nem ád nékem pacsit
pedig szalonnáját szépre szeletelem
darázsmézes tea tigristejszínhabbal
ezt innám örökké: este is meg nappal
én a szubtrópusi sertésfejedelem
ilyen szép időben serkém eszegetem
de sade-i lakoma
epedő lepedő
hulljál a karomba
nevető temető



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.