|
|
|
| Előadó: | Atomtorta |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Braunitzer Gábor |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nézd, mennyi ember mennyiféle dolgokat csinál
Szóval unatkozott, és úgy gondolta, hogy valamit kitalál,
Hogy menjen az idő holnapig, ami úgysem lesz más
Egy megoldhatatlan problémára részmegoldást
Alkalmazunk napról-napra, én is így csinálom ám
Nagy dolgokat vinni véghez, ami egyik se túl nagy szám,
Például délután sok számokat írni,
Vagy bukott eszmékbe' vakon hinni,
Vagy valami veszélyest túlzásba vinni
Csak hogy legyen valami már.
Hagyjatok mindenkit élni
Pontosan úgy, ahogy szeretne
Mintha tudnánk hinni benne
Hogy a világ jó lehetne
A teremtés csak most volt
És közel a világvége
Addig mindenkinek jó lenne
Ha tűrhetően élne
Nézd, mennyi ember mennyiféle dolgokat csinál
Szóval unatkozott és úgy gondolta, hogy valamit kitalál,
És kijönnek a Tescoból, ahol sajtos stanglit vettek,
Mer' nem írták fel maguknak, hogy lelket venni mentek,
Úgy gondolták, alkalmazzák azt a régebbi technikát,
Ha nem tudnak már szeretni, hát mindig van egy tárgy
Amire kirakhatják az érzéseket, semmiért nem kár,
Mondom, nem kár semmiért, csak legyen valami már
Hagyjatok mindenkit élni
Pontosan úgy, ahogy szeretne
Mintha tudnánk hinni benne
Hogy a világ jó lehetne
A teremtés csak most volt
És közel a világvége
Addig mindenkinek jó lenne
Ha tűrhetően élne
És kijönnek a Tescoból, ahol sajtos stanglit vettek,
Mer' nem írták fel maguknak, hogy lelket venni mentek,
Úgy gondolták, alkalmazzák azt a régebbi technikát,
Ha nem tudnak már szeretni, hát mindig van egy tárgy
Hagyjatok mindenkit élni
Pontosan úgy, ahogy szeretne
Mintha tudnánk hinni benne
Hogy a világ jó lehetne
A teremtés csak most volt
És közel a világvége
Addig mindenkinek jó lenne
Ha tűrhetően élne
Embereket, tárgyakat, mindig ez volt könnyebb,
De már felszáradtak az érzésektől keletkezett könnyek,
Ha nem tudunk már szeretni, az tényleg elég nagy kár,
Hagyjuk egymást békén, legyen valami már!
Hagyjatok mindenkit élni
Pontosan úgy, ahogy szeretne
Mintha tudnánk hinni benne
Hogy a világ jó lehetne
A teremtés csak most volt
És közel a világvége
Addig mindenkinek jó lenne
Ha tűrhetően élne
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
