|
|
|
| Előadó: | Pilu |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Van nekem egy városom, úgy hívják, hogy Pest,
Ha távolról nézem, egész jól fest,
De közelebbről szemlélve már látszanak a bajok,
Óránként ötszázért, vajon hova parkolok.
Patrióta vagyok, naná meg lokál,
De ha kinézek az utcára az eszem meg megáll,
Mert nyakig ér a dzsuva, meg a kutya szar,
De ez egy balkáni állam, itt senkit se zavar.
Nincsenek utak, csak kráter, meg kátyú,
De ha rákérdeznek, fejed miért oly' bárgyú,
Tömöm az órát, meg súlyadót fizetek,
Mondjátok el, hol a pénz, legyetek kedvesek!
Gondolkodtam sokat, hogy hol lehet a baj,
Aztán rájöttem lassan, hogy buzlik ez a hal,
De ez nem a fejétől, mert a seggén van a haj,
Ott látom a bal zsebedben, most lesz neked jaj!
ref.:
Lökd meg demszki, el kéne tűnnöd,
Lökd meg demszki, vegyél egy tükröt,
Lökd meg demszki, nézz abba bele,
Mert bukott királynak, abcug a neve!
Lökd meg demszki, el kéne tűnnöd,
Lökd meg demszki, tartok egy tükröt,
Lökd meg demszki, nézz abba bele,
Mert tisztességes embernek, kifordul a bele.
Ne mondhasd, hogy Pilu bácsi veled is elfogult,
Hogy nem csinál mást, csak szidja a nagy mogult,
Felsorolom alább az érdemeidet,
De hogy elég lesz néhány sor, azt ígérem neked!
Ott van az Andrássy, a Körút, a Bartók,
Ezzel együtt megbuksz, attól tartok.
Mert tizenöt év termése belefér egy sorba,
Egymagam egy lapáttal is megcsináltam volna.
Televered a várost krómozott karókkal,
Én meg az égre nézek, széttárt karokkal,
Van kerék bilincs, de parkoló nincs,
Ha eszembe jut a fejed, a hangulatom lincs.
Hogy hívják a haverodat, valami Botond?
Úgy hallottam vele is akad valami gond,
Húszmilliós prémes, figyeld a kis ravaszt,
A BKV meg nem éri meg a következő tavaszt.
ref.:
Tudom, hogy a Tuareg, az nem rázza a segged,
De a Szentendrei utat egyszer Szuzukival tedd meg,
Tudom, erre azt mondanád, hogy bánja kánya,
Hisz a futóműves számlát is a főváros állja.
Őfelsége demszki, fővárosunk ura,
Nem Pesten lakik, bármennyire fura,
Ha jól gondolom, ebből csak egy dolog szűrhető,
Hogy metropoliszunk, már szerinted sem élhető.
Jobban örültem volna, ha Brüsszelben maradsz,
Ott lopod a napot és nem Pesten aratsz,
Vagy mehetnél nyaralni, hisz' Horvátország hazavár,
Hová lovát hordja sofor, tudod az a vár.
Nézd meg hol tart Pozsony, nézd meg hol tart Prága,
Mi meg itt ülünk a szarban, csak minden olyan drága,
Mint Bécs, Hamburg vagy éppen Brüsszel,
Lökd meg demszki, miért nem tűnsz el?
ref.:
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
