|
|
|
| Előadó: | Testament Rec. |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Riddler TM Spine |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
/TM/
Refl.:
Ezek itt mi vagyunk, útra készen hárman,
Akár a vándorok a nagyvilágban.
Amerre járunk hitünkkel, szívünkkel,
Hozzátok fényt és reményt viszünk el.
Nincs gát, nincs törvény, mi megállíthatna
Nap, mint nap új napra virradva,
Kelünk fel, hogy kiálljunk értetek,
Szembe szállva mindazzal, amitől féltetek.
Fegyver a kézben, harc a mélyben,
Célra tartva igazság nevében.
Gyertek, mire vártok tudom nem láttok jól,
De mindig lesz aki hozzátok szól.
Ha velünk tartatok és, ha már nem leszünk
Emlékeitekben maradjon meg nevünk,
Ez a mi végzetünk a tűzben élve
Égve szétszóródnak hamvaink a szélben.
/Riddler/
Testament, ez szövetség, nem vérrel köttetett,
De most az áll félre, ki régen félrelökhetett,
Mert ha kell, enyém, a vérengző szerep,
De, ne kelljen vállalnom, ezt kérem tőletek,
Az élet dönthetett, az Úr enged tisztán látni,
És segít engem a missziómban elétek tárni
A világot. Két társat is adott mellém.
Vajon a világ szar, vagy csak mi látjuk ferdén?
Azt mondod fikció, mit mondok néha pszicho horror,
de te vagy a vak, ha így gondolkodsz, az igaz szóról.
TM - Mi a fasz van? –
Spine a style ver szájba,
Ha alaptalan vádra, építesz,
Eretnekként térítesz, van ki fél mi lesz,
mi történik, de én nem.
Egyedül voltam, álmom széttörhették,
Most már nem – Testament. Ez szövetség.
/TM/
Refl.:
Ezek itt mi vagyunk, útra készen hárman,
Akár a vándorok a nagyvilágban.
Amerre járunk hitünkkel, szívünkkel,
Hozzátok fényt és reményt viszünk el.
Nincs gát, nincs törvény, mi megállíthatna
Nap, mint nap új napra virradva,
Kelünk fel, hogy kiálljunk értetek,
Szembe szállva mindazzal, amitől féltetek.
Fegyver a kézben, harc a mélyben,
Célra tartva igazság nevében.
Gyertek, mire vártok tudom nem láttok jól,
De mindig lesz aki hozzátok szól.
Ha velünk tartatok és, ha már nem leszünk
Emlékeitekben maradjon meg nevünk,
Ez a mi végzetünk a tűzben élve
Égve szétszóródnak hamvaink a szélben.
/Spine/
Mi hárman, nem párban, nem kitalált világban,
Kitártam a lelkem, áruld el mi másban,
Fejezhetném ki az örömöm, a bánatom,
Amivel hozzád elérek, beszélek,
A gondolataim merészek.
De én a problémákkal szembe nézek,Nem fordítok hátat,
mint ahogy sokan Csinálják, láttam ilyet párat.
De mellettem két barát,
Aki nem hozza rám a parát,
Tudom, hogy bennük bízhatok,
Ezzel a tudattal új ízt adok.
A csapatba, és mint egy harcos,Védem a területem,
ezen a felületen,Állok rendületlen,
mert a Szövetség Nekem az egység, átfut a vénán
A crew kemény, mint a gyémánt,
A mikrofon mögött nem állunk némán.
A következő sémán elindulva,Megfejteni a dolgokat,
És ne az legyen az első,Hogy mindenki oltogat.
Fojtogat a csend, ezért jön a Testament nagy zajjal,
Egyenes céltudattal, nagy tapasztalattal.
/TM/
Refl.:
Ezek itt mi vagyunk, útra készen hárman,
Akár a vándorok a nagyvilágban.
Amerre járunk hitünkkel, szívünkkel,
Hozzátok fényt és reményt viszünk el.
Nincs gát, nincs törvény, mi megállíthatna
Nap, mint nap új napra virradva,
Kelünk fel, hogy kiálljunk értetek,
Szembe szállva mindazzal, amitől féltetek.
Fegyver a kézben, harc a mélyben,
Célra tartva igazság nevében.
Gyertek, mire vártok tudom nem láttok jól,
De mindig lesz aki hozzátok szól.
Ha velünk tartatok és, ha már nem leszünk
Emlékeitekben maradjon meg nevünk,
Ez a mi végzetünk a tűzben élve
Égve szétszóródnak hamvaink a szélben.
/TM/
A hosszú úton már ketten, tartanak velem
Védi őket, nevem : TM, Értük kezem tűzbe teszem,
Akár a múltban, mint az egyik elem,Nem feledem,
azt aki mellettem áll Barát, fogadja tiszteletem.
Keresve helyem, megtaláltam lent a mélyben,
Megláttam a fényt mikor álltam Fent a stage-en.
Elértem, mit akartam,Tiszteletet, mégsem kaptam,
Csak a savat, meg a vádat,Ezért, töltöm a tárat.
Mi a fasz van? Ez a Testament Járat,innen senki le nem szállhat.
Csak ha már túlléptük a százat,Addig a vonat meg nem állhat,
Elénk senki. Míg a várat fel nem építjük,
s míg az Összes szemetet el nem égetjük.
A holtakat felélesztjük,És háborúkat szítunk
Ha kérdezik ezt miért tesszük,Ez a keresztünk, a sírunk.
Egymást fedezve a mélyben,S egyre többen már az élen
Velem értük folyik vérem, És ezt veletek is éreztetem.
/TM/
Refl.:
Ezek itt mi vagyunk, útra készen hárman,
Akár a vándorok a nagyvilágban.
Amerre járunk hitünkkel, szívünkkel,
Hozzátok fényt és reményt viszünk el.
Nincs gát, nincs törvény, mi megállíthatna
Nap, mint nap új napra virradva,
Kelünk fel, hogy kiálljunk értetek,
Szembe szállva mindazzal, amitől féltetek.
Fegyver a kézben, harc a mélyben,
Célra tartva igazság nevében.
Gyertek, mire vártok tudom nem láttok jól,
De mindig lesz aki hozzátok szól.
Ha velünk tartatok és, ha már nem leszünk
Emlékeitekben maradjon meg nevünk,
Ez a mi végzetünk a tűzben élve
Égve szétszóródnak hamvaink a szélben.
Mirtse Korinna és Balázs Mihály már harmadik közös dalukat hozzák ki Korinna és UTAZØ néven. Két versmegzenésítés után ezúttal a vadiúj Zavar dalszövege saját szerzemény, ami ráadásul egy nem mindennapi témát boncolgat.
Szinte mindenkivel előfordult már élete során, hogy megmagyarázhatatlan okból rátört egy belső kényszer, ami arra ösztönözte, hogy megigazítson, helyre rakjon, kisimítson valamit. Belénk van kódolva a szimmetriára, párhuzamokra való törekvés, egyszerűen jólesik a szemnek, ha szabályosan állnak a tárgyak az asztalon, vagy ha a lábtörlő pontosan párhuzamos a küszöbbel. Az ilyen kényszerekre egyre általánosabb lett nemes egyszerűséggel rámondani, hogy „ne törődj vele, csak az OCD-m”, bele sem gondolva, hogy milyen lehet annak a bőrében lenni, aki tényleg szenved az obszesszív-kompulzív zavartól.
„Talán pont azért, mert ennyire elcsépelt lett az OCD kifejezés, sokan nem tudják felmérni, hogy mennyire megnehezíthet egy életet. Aki pedig ettől szenved, egyedül érzi magát, mert nem mer beszélni a helyzetéről.
Kiskorom óta jelen vannak kényszercselekvések az életemben, és mindig próbáltam elrejteni őket. Elkezdtem fórumokon olvasgatni az OCD-vel élők tapasztalatairól, és összeszorult a szívem, hogy mennyi embert érint ez az egész, ráadásul sokkal súlyosabban, mint amennyire nálam valaha is jelen volt.
Ismeretlenek és névtelenek voltak, mégis úgy éreztem, van egy láthatatlan kapocs, ami összeköt velük. Legszívesebben mindannyiukat megöleltem volna. Úgyhogy most ez a dal az én ölelésem feléjük.”
– mesélt a dal központi témájáról Korinna. A producer, Balázs Mihály (UTAZØ) ezúttal a hangszerelésen kívül a zeneszerzésben is oroszlánrészt vállalt, ugyanis a páros eddigi dalaitól eltérően most a zene született meg először, és később a dalszöveg.
„Szeretem az olyan popdalokat, amiknek az alapja egy akusztikus gitár, vagy valami klasszikusabb hangszer, és már régóta a fejemben motoszkált, hogy szeretnék egy lendületesebb dalt írni, ami így kezdődik. Ezt egy picit modernebb köntösbe bújtattuk, és amikor Kori ráírta a dalszöveget, továbbfejlesztettük olyan zenei megoldásokkal, amik a szöveg témáját erősítik. Jó, amikor egy dal ennyire könnyen megszületik.”
– így emlékszik vissza a dal keletkezésére Balázs Mihály.
Az energikus, erőteljes, pörgős zenei környezet miatt a Zavar nem kesereg a problémákon, hanem rájuk rúgja az ajtót.
„Amint meghallottam a zenét, azonnal beleszerettem, de még nem tudtam, miről szóljon a dal. Misi javasolta, írjak arról, ami minden nap ott van velem, mégsem beszéltem még róla soha. Pár óra múlva ott volt feketén-fehéren a Zavar szövege. Ezt már ki kellett üvöltenem magamból.”
Zavar a zenei megosztókon itt.
Korinna a közösségi médiában:
https://linktr.ee/mirtsekorinna
Spotify → http://bitly.ws/SMDe
Tiktok → https://bitly.ws/3ic4w
Instagram → http://bitly.ws/SMec
UTAZØ a közösségi médiában:
Spotify → http://bitly.ws/SMDu
Instagram → http://bitly.ws/SMeJ
Tiktok → http://bitly.ws/SMWp
Facebook: https://bitly.ws/3ic4I
