|
|
|
Felkel a nap, és felébred a remény hogy,
Szép lesz majd minden, akárcsak egy regény.
De mesék már nincsenek 20. század,
Az életed ez, hát fogd be a szádat!
Ez a sorsod, az életed rendje,
Az unott szürkeség, négyfalú csendje,
Lesüt ránk a nap, de nem ér el a fénye,
Szertefoszlik életünk egyetlen reménye.
Ha megdobnak kővel, dobd vissza 2x,
Az erőszak csak divat, nem pedig kényszer.
A munka az élet, az életed pokol,
Mindenki mást okol, jöhet az alkohol.
Mocskosak az utcák és olcsók a lányok,
De ez már nem kell és én sem erre vágyok
A sorsodat rettegve várod,
Hogy megszülettél már régóta bánod.
Sohasem késő, nemde .. nemde…
A kezedben a mikrofon az egyetlen fegyver
Mindenkinek lehet egy álma,
De csenget a postás, itt van a számla.
A csuklódon borotva éle,
A meséknek most és mindörökre vége…
Refrén:
Mesék már nincsenek,
Míg gyerek voltál elhitted,
De mára mindennek vége lett.
Tudom, de mégis elragad a képzelet,
Mikor még nevettünk annyit mi jól esett.
Elhittük, hogy játék az élet,
Nem láttuk a rosszat, csak a jót meg a szépet.
Mindent csak szívből, nem volt semmi érdek,
Csak múlnak az évek, és velük a mesék is végleg.
Egyszer majd sztár leszek, nagy kocsit vezetek,
Rengetek pénzem lesz mindent megvehetek,
Már alig várom, de véget ér az álom,
És álmokkal a fát, csak magam alatt vágom.
Fortélyos félelem, igazgat minket,
Legyél az aki majd töröld le a sminked.
Az egyszerű emberek mindig remélnek,
Kik nagylábon élnek, csak azok félnek.
Elszabadulnak az indulatok,
Ez a pokol, és érzem, hogy itt ragadok.
Fojtogat a füst, a halott város szaga,
Ez a te életed, ez a halál maga.
Várod ki megment, várod a mesehőst,
Nincs aki eljön, nézd a sok eszelőst,
Nincs aki megment, senki nem jön érted,
Egyedül maradtál, hát ezt is megérted.
Tükör ó tükör mond meg nekem,
Mond meg vajon mennyit ér az én életem.
Fényévekre tőlünk a jólét,
Ez van MO jó éjt.
Refrén
Emberek az utcán, mennyi külön világ,
Egyik sem néz mást, csak a maga baját.
Élükön a király, ki lesüti a szemét,
Mikor tükörbe néz, mert ő is csak egy szemét.
Hamis váddal, valódi az ítélet
Szabad vagy a számodra megszűnik az élet.
Új mesékre már senki sem vár,
Nem kellenek bohócok, meghalt a király.
Várod a csodát, a nagyot,
De a mesében a varázsló már régóta halott.
Nap-nap után, itt telnek az évek,
Elfogy az erőd, és fogynak a remények
Az álmok eltűnnek, ki tudja, hogy hova,
És nem marad más csak a tűszúrások nyoma.
A mese és a valóság közti kincs,
Elérhetetlen, mert kezeiden bilincs.
Körülöttem megannyi ember,
Szólni egyik sem mer, bár kezedben a fegyver.
Elmúlik a tél, de nem látod a tavaszt,
De boy’s don’t cry, úgyhogy meghúzod a ravaszt.
refrén
2027. január 30-án az MVM Dome színpadán mutatja be Geszti Péter eddigi legnagyobb szabású koncert produkcióját, a POPTIMISTA SHOW-t.
Az új show Geszti legfrissebb zenei korszakát foglalja össze: disco, funk és rap találkozik pozitív energiával, új dalokkal és korszakos slágerekkel, egy látványos, nagyszabású produkcióban.
A Geszti Péterhez kapcsolódó dalszövegek itt.
A POPTIMISTA nem nosztalgiaest. Bár Geszti hamarosan megjelenő, POPTIMISTA című albumának dalai a hetvenes–nyolcvanas évek ropogós disco és funky világából merítenek, a szövegek és az üzenet nagyon is a jelenről szólnak.
Ez a zenei világ nem visszafelé néz, hanem előre: felszabadító, táncos, közösségi élményt kínál egy olyan korszakban, amikor erre különösen nagy szükség van.
A koncert különleges jelentőséggel bír azok számára is, akik ott voltak a dupla telt házas Geszti Sixty Aréna show-n. Az a produkció mérföldkő volt Geszti koncertjeinek történetében; a POPTIMISTA SHOW erre az élményre épít, de nem ismétel – hanem emeli a tétet. Nagyobb térben, új zenei anyaggal, új vizuális koncepcióval viszi tovább azt a közösségi energiát, amely a Sixty koncerteket jellemezte.
A POPTIMISTA SHOW középpontjában a tánc, a felszabadulás és az együttlét áll. Akár a tánctéren, akár ülve, énekelve kapcsolódik be a közönség, az este közös élménnyé válik. Geszti koncertje egyszerre szól az új dalokról és azokról a slágerekről, amelyek generációk számára váltak meghatározóvá – új hangzásban, új lendülettel.
„A POPTIMISTA számomra nem csak egy koncert cím, hanem egy döntés.
Döntés amellett, hogy ebben a zavaros, bizonytalan világban nem bezárkózunk, hanem nyitunk egymás felé, a pozitív gondolkodás felé, a popzene erejével.
Ez a show arról szól, hogy együtt, zenével, tánccal és humorral visszavesszük azt az energiát, amit a hétköznapok gyakran el akarnak venni tőlünk.” - Geszti Péter
„A diszkózene nem póz volt, hanem felszabadított minket, amikor táncba vitt.
Engem ez érdekel: hogyan lehet ezt az egyszerű életigenlést újra megszólaltatni, mai szövegekkel, mai dalokkal. Ezért mondom, hogy nekem a poptimizmus nem retro – ez a holnap nosztalgiája.” - Geszti Péter
