


| Előadó: | Jazz+Az |
|---|---|
| Album: | Kalózok (filmzene) |
| Megjelenés: | 1998 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Geszti Péter |
|
Dés László |
|
| Kiadó: | Tom-Tom Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

1. Ki van ott, ki van ott felragasztva?
Botrány ez a fantomkép.
- De szép a szeme, a füle, micsoda homlok!
Valaki kapjon el, mert hanyatt omlok!
Ná-náná-nánánáná-ná.
Bevallom: én, én, én vagyok a képen,
Utalásféleképpen éppen
Egy pasi, aki szabadon ül a fapadon este,
Körözi önmagát: Hé, elvagyok veszve!
Na ne! Nánánáná, na ne!
Bárki szembejön, nekem az öröm,
Luk van minden csövön.
Na ne! Nánánáná, na ne!
Nánánáná,
||: Na Nánánáná, na ne!
Nánánáná, :||
Na Nánánáná, na ne!
Nánánáná!
2. Valamit elkövetnék, - Aha!
Valaki hazakövetnék
A szív szakad, itt nő nem akad,
Kiért magamat nem áldozom fel egy pillanat alatt,
Ha ujjlenyomata rajtam maradna.
Nana-nánánáná
Ha szól a Jailhouse Rap, kezemmel Elvis int,
Én lennék rab, és ez nem elvi szint,
Dugni kell az ilyet a rács mögé,
Nana, na nene, nana, na ne!
Na jó, ha nem jöhetek be ma senkinek, - Nem!
Beszólok, hát mindegy, kinek.
Kaliber a köbön, kis öröm is öröm,
Luk van minden csövön.
R1. Fel, ||: gyerünk lányok, kezeket fel!
Szabadlábon vagyok, hej!
Remek célpont, ki talál el?
Kinek kell egy ilyen fej? :||
R.
R2. Egész utca, kezeket fel!
Szabadlábon vagyok, hej!
Egész város, kezeket fel!
Kinek kell egy ilyen fej?
Egész ország, kezeket fel!
Szabadlábon vagyok, hej!
Egész bolygó, kezeket fel!
Kinek kell egy ilyen fej?
R3. Egész utca, kezeket fel!
Szabadlábon vagyok, hej!
Egész város, kezeket fel!
Kinek kell egy ilyen fej?
Egész ország, kezeket fel!
Szabadlábon vagyok, hej!
Egész bolygó, kezeket fel!
Jöjjön, ki elmegy velem!



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala