


| Előadó: | ReACToR |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Dékány Csaba |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Felhők, fényes felhők alatt, Várom a holdat, s végre lement a nap
Nem szeretem ezt a helyet, A büdös, szemetes, mocskos teret
Talán onnan, Te látod, honnan Száll le ránk a sötét korom, pedig nem akarom.
Nem akarom!
Termek, füstös termek előtt, Szívok egyet, aztán magam mögött
Hagyok mindent, ami képzelet, De szebbé tenné az életet
Előttem képek, kísértet népek, Közelemben minden borzalom, pedig nem akarom.
Nem akarom!
Lehet, hogy messze van egy barlang
Amit ott találsz, az csak visszhang
S egy halkan csobogó forrás
Mit elkerült a pusztító romlás
Hiú ábránd egy ilyen világ
Visszazökkent a valóság.
Víz, a tiszta víz a kincs, A szemét alatt már semmi sincs
Körülöttem beton dzsungel, Kolosszeum-ban ezernyi drukker
Nincs erdő, a légtér is fertő, Bőrömet tépi a tigriskarom, pedig nem akarom.
Nem akarom!
Percek, másodpercek alatt, Áldozatból csinálnak gyilkos vadat.
Közben ezernyi sebből vérzek, A jele az elgyengülésnek
Testem egy üvöltő torok, ahogy körbe-körbe forgok, Mint viharban egy szélmalom, pedig
Nem akarom!
Ref.
Ha tehetném, hát választanék másik utat,
Csak kerüljem el, ne is lássam a mozgatott bábukat.
Ha tehetném, gyorsan elhagynám ezt a helyet
Itt nem élhet ember, bármi jobb ehelyett.
Az évek, hosszú évek múltán, Már semmi sem sokkol ezek után.
Meglátszik rajtam, hogy éltem, Nem tagadom, van hogy úgy érzem,
De jó is lenne, ha éles penge Felvágná két karom, de, hogy akarom-e
Nem tudom!
Ennyi, erről ennyi elég, Az élet itt szar, de semmiképp
Sírommal nem jelölöm meg ezt a helyet, Sem a büdös, szemetes, mocskos teret
Talán látod majd arra, ahogy magamra A földet kaparom, de még nem akarom!
Itt nem akarom!



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.