Előadó: | Deák Bill Gyula |
---|---|
Album: | Bűnön, börtönön, bánaton túl |
Megjelenés: | 1993 |
Hossz: | 4:35 |
Szövegírók: |
Hobo (Földes László) Földes László |
Póka Egon |
|
Kiadó: | Hungaroton |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
1. Kerestem a helyem lelkesen,
Homlokomon égett a bélyeg,
De nem vettem észre ostobán,
Azt hittem, hogy engem néznek.
2. Fogyott a pénzem, mint a türelem,
Nem volt se ágy, se ágyrajáró,
Így üdvözölt a társadalom,
Na és a szociális háló.
3. Megint bújt az üldözött,
És felé kar nyúlt barlangjában,
Nem találta s meglelé helyét,
Egy aranyhajú lány karjában.
4. De az anyja, jaj, mint a mesében,
Ó, az a gonosz mostoha,
Nem adta nekem Iluskáját,
Bár nem is kértem soha.
R. Ember legyek? Ne adjam fel soha?
Bízzak abban a társadalomban,
Hol nem az számít, ki vagyok ma,
Hanem csak a múltam?
5. Idegennek magyar lányt nem adnak,
Hát még egy ilyen börtönviseltnek,
Piszkosnak, gyanúsnak, jöttmentnek;
Jött, ment és közben följelentett.
6. Most sem vártam meg a kopókat,
Tudtam, hogy nem kelnek korán reggel,
Egy Fradi-busszal Bécsbe mentem,
Vesztettünk, de én mégis nyertem.
7. Linz mellé kerültem táborba,
Románok, bulgárok, albánok,
Úgy éltek együtt, mint a rákok;
Gondoltam, hogy jobb, ha továbbállok.
8. A körzeti megbízott megbízott bennem,
Szólt és behúzta hordónyi hasát,
Mindezeken túl -szerinte-
Én, a hitvány, elárultam a hazát.
R.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana