|
|
|
| Előadó: | Nótár Mary |
|---|---|
| Album: | Roma sztárparádé 2. |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | 3:45 |
| Szövegírók: |
Bódi Varga Gusztáv Nótár Mary |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Dalomaloma jalomaloma te
Dalomaloma jalomaloma te
Dalomaloma jalomaloma te
li da da li da da li da da li da daj
Dalomaloma jalomaloma dárom
alomalomaj daloma dárom
dalomaloma sa na na na na
Vártam már ezer évig rá, hogy jöjjön ő felém
Szívem darabokra törte össze, csalódtam én
La la la la di da di daj di laj
ennyi volt csak cigánylány
laj la laj ój laj la laj
Érted sírok, nevetek, veled szenvedek
A bajban mindig te gyógyítottad lelkemet
La la la la di da di daj di laj
visszagondolni is fáj
laj la laj ój laj la laj
Nem sírok már én utánad léj léj léj
Téged keressen meg a bánat léj léj léj
Átkot tettem a jó anyámra, nem sírok már többé utánad
léj léj léj léj léj léj léj
Nem sírok már én utánad léj léj léj
Téged keressen meg a bánat léj léj léj
Átkot tettem a jó anyámra, nem sírok már többé utánad
léj léj léj léj léj léj
Sokszor nem tudom, hogy merre van az én hazám
csavargok a nagyvilágban, nem találok rád
La la da la di da di laj lo laj
merre induljak tovább
laj la laj ój laj la laj
Hidd el, én úgy szeretlek, szeretlek, szeretlek
Téged soha el nem feledlek, nem feledlek
La la da la di la di laj li laj
Én vagyok csak rossz talán
laj la laj ój laj la laj
Nem sírok már én utánad léj léj léj
Téged keressen meg a bánat léj léj léj
Átkot tettem a jó anyámra, nem sírok már én utánad
léj léj léj léj léj léj léj
Nem sírok már én utánad léj léj léj
Téged keressen meg a bánat léj léj léj
Átkot tettem a jó anyámra, nem sírok már többé utánad
léj léj léj léj léj léj
Dalomaloma jalomaloma te
Dalomaloma jalomaloma te
Dalomaloma jalomaloma te
li da da li da da li da da li da daj
dalomalomaj dalomaloma dárom
alomalomaj dalomaloma dárom
dalomaloma sa na na na na na na na na
ajlola lala lala lala la la la laaa la la laaaa
delom delomalom al lala lala lala la la la
dűdű dűdű dűdű dű dű dűdűdű dűdű
jalom alom aloma sa na naa
sa nana nana nana lajdola
(Nem sírok már én utánad) léj léj léj
(Téged keressen meg a bánat) léj léj léj
(Átkot tettem a jó anyámra,
nem sírok már többé utánad)
(léj léj léj léj léj léj léj)
Nem sírok már én utánad léj léj léj
Téged keressen meg a bánat léj léj léj
Átkot tettem a jó anyámra,
nem sírok már többé utánad
léj léj léj léj léj léj
léj léj léj léj léj léj léj
Ők a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasai
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kisfaludy galériában kerül majd sor.
A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről.
A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
.jpg)
Elek Judit
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb.
Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére.
A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Piros Ildikó
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon.
A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Gulyás Buda
Selmeczi György zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban.
Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta.
A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém.
A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
Fotók: Magyar Mozgókép Fesztivál
