|
|
|
| Előadó: | L'art pour l'art |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Laár András Dolák Saly Róbert |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Besenyő:
- Tudod-e Margit, jó büdös a görény, de Te se vagy ám ügyetlen,
Ha ide állsz, én hunyott szemmel tudom, hogy Te vagy a közelemben.
Margit:
- Pityu, ha nem tévedek, én vagyok a nejed, hiába is mi kéne,
Hideg a vádlim, én hozom az ebéd, zsír se van a fülembe'.
Öreg:
- Ha egyszer megrúgom a lovat,
Elfáradok,
Utána pihenek egy két napot.
Besenyő:
- Tudod-e Margit, milyen nagy a tehén, láttad-e a tükörbe'?
Margit:
- Pityu, Te inkább azér' elhiszed ezt, mer' megnőttem a szemedbe'.
Öreg:
- Mikor az ellenség a háborúba belép, akna vót a kezébe',
Kinek az ágyú átlövi a fejét, nem megy már a közértbe.
Margit:
- Mondd Pityu, ha ideges a nyulam,
Mi a megfejtés?
Besenyő:
- Nem tudom, hova lett a konyhakés.
Angyalok:
- A legszebb ajándék az élet,
Besenyő (próza):
- Na ugye, Margit, megmondtam!
Margit (próza):
- Ugyan, Pityu!
Angyalok:
- Amit e Földön adnak át.
Öreg (próza): - Barom!
Angyalok:
- Ki él, és nem boldog, az téved.
Margit (próza):
- Tényleg?
Angyalok:
- Ne búsulj hát!
Besenyő:
- Nekem a cipőm ugyanolyan kemény, mint amikor mondom ezt,
Tudod-e Margit, hova ugrok nagyot, hátadon a célkereszt.
Öreg:
- Mikor az ellenség, ha eltöri a kezét, megijed, mert nyugtalan,
Mikor a lónak kilövik a szemét, azt hiszi, hogy este van.
Margit:
- Nézd Pityu, lefogyott a nyakam!
Besenyő:
- Kit érdekel?
Öreg:
- A lovak a szobába' nem férnek el.
Besenyő:
- Na, Margit, én vagyok a hóhér,
Jövök hozzád.
Margit:
- Hány évet, na végre én vártam rád.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
