|
|
|
Mondd, mit keresnék egy hibátlan világban?
Két térdre esnék, ha kiderülne, mégis hibáztam.
Rám vernének mindent de úgysem engedem.
A tetteim súlyát érzem belül, könnyítenem kell a lelkemen.
Emberi dolog a tévedés, de mégsem nézik el,
Ha meg kell halnom a kereszten, helyettem nem végzik el.
Tartás nélkül a csalódott ember, más hitre tér;
A tiltott gyümölcs az édesebb, de a féreg is nagyobb, ami benne él.
refr.:
Bennem már megrepedt a mag,
Ami a torkomon akadt
Engem már nem terhel többé
Elhallgatott gondolat.
Minden kimondott szó,
Ami elhagyja szám,
A Földön itt ragad,
Egy darab, ami testemből marad.
Hasad a mag!
A neheze még hátra van, csak most kezdődött el,
Talán hullámot kelt a kő, amit én hajítottam el.
Az igazsághoz közel jár aki furcsának talál.
Őrült kell egy őrült ellen, de az is az legyen, ki mellém áll.
refr.:
Bennem már megrepedt a mag,
Ami a torkomon akadt
Engem már nem terhel többé
Elhallgatott gondolat.
Minden kimondott szó,
Ami elhagyja szám,
A Földön itt ragad,
Egy darab, ami testemből marad.
Hasad a mag!
