|
|
|
| Előadó: | Jumping Round |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tóth Csaba |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Jól tudod milyen az, ha nem támogat senki
Csak lenéznek téged és megvet mindenki.
Én is ezt érzem, ha nincs senki mellettem,
Tudom a világ összefogott ellenem,
De nem aggódok és nem török le,
Hiába a nyomás, nem roppanok össze,
Tudnod kell, én soha fel nem adom, és te se add fel,
Amíg hallod a hangom!
Mindenki folyton csak változást vár,
De már nem tudja, hogy mit miért csinál,
Az utasításokat vakon követi,
A dolgokból képtelen következtetni,
Mert idekint tényleg minden rendben van,
De bennük nincs elég öntudat
De az elveimet én soha fel nem adom,
És te se add fel, amíg hallod a hangom!
ref.:
Lásd, nézz rám, bárhol jársz
Valami mindig vár, csak rád vár
És érzed, hogy változás kell,
De azt, hogy mit akarsz, ne feledd el
A sok lehetőség ott hever előtted,
Élj velük, és ne dobd el őket
Ne hagyd magad, a földről kelj fel,
Ha erős vagy belül, félned nem kell!
Tiporni magam én soha nem hagyom,
És te se hagyd magad, amíg hallod a hangom!
Ha eltévedtél keresd az utat,
Találj egy célt és szedd össze magad
A jövőd építsd, ha múltad nincsen
Vedd észre végre, ezen múlik minden!
Nyújtsd ki a kezed, tegyél egy lépést,
Ha fáj valami, akkor tedd fel a kérdést:
Mi történt, hát elveszett minden,
Minden, amiben eddig hittem?!?
ref.:
Lásd, nézz rám, bárhol jársz
Valami mindig vár, csak rád vár
Érezd, azt ami felemel minket,
Ez az a ritmus, ami megmozgat mindent
Érezd, azt ami felemel minket,
Ez az a ritmus, ami megmozgat mindent
Egy hangot hallasz, egy hangot hallasz,
Egy hangot hallasz, nem más, csak egy rezgés,
Átjár téged, mindentől megvéd,
Ahogy hallod, beköltözik beléd,
Tudod, hogy ebből sohasem elég
Érzed a hangot,
Átjár téged, reméled, hogy sohasem lesz vége
Érzed a hangot,
Átjár téged, reméled, hogy sohasem lesz vége
Lásd, nézz rám, bárhol jársz
Valami mindig vár, csak rád vár
Érezd, azt ami felemel minket,
Ez az a ritmus, ami megmozgat mindent.
Az„i’m not her” című dallal teljessé vált CARI egész évben épülő EP-je, a „killing spree”.
CARI tavaly decemberben kezdte el felépíteni hatszámos minialbumát, ami egy szakítást, illetve a hozzákapcsolódó megéléseket, tapasztalatokat dolgozza fel. Bár a számok a különböző stációkból kifolyólag más-más hangzásvilágot és érzelmeket közvetítenek, az elsőként megjelent címadó dal, a „killing spree” az, ami talán legjobban összefoglalja a teljes anyagot, témáját és hangulatát tekintve is.
A rádöbbenés, hogy megfejlődted önmagad
Az első track egy szakítás utáni „rebound” kapcsolat káoszát mutatja be, míg a második, „don’t let go” című dalra bekúszik a valóság sötétsége, és bár a remény még pislákol, hogy van visszaút, tudjuk, hogy a továbblépés a jó döntés. A két fél közti dinamikára Oláh Marcell közreműködésével erősített rá az énekesnő.
A harmadik szám, az ARON-nal közös „töltény”
A szakítást követő időszak egyik legsötétebb momentuma, a toxikus kötődés felismerése és feldolgozása.
Ennek súlyát a hangzásvilággal és a hozzá készült klipben nagyon nyers és erős vizuális eszközökkel hangsúlyoztak.
A következőként megjelent „broken boy” már a feldolgozási időszak záróakkordja fele mutat, mikor a régi kapcsolaton már túl vagyunk, de az új kapcsolatba való belépéskor a kételkedést még vastagon hordozzuk magunkkal:
a dal érzelmessége közvetíti a félelmet, hogy saját magunkat is védeni akarjuk, és a másikat sem akarjuk összetörni.
Az utolsó előttiként megjelent „still healing” az egyetlen dal, ami tisztán, kizárólag az énről szól: a befelé figyelésről, az önismeretről és a fejlődési folyamatról, ami a szakítás következtében végbement, valamint, ahogy a cím is utal rá, annak elfogadásáról, hogy
a traumákból való gyógyulás nem lineáris, és elengedhetetlen, hogy magunk felé is türelmet gyakoroljunk.
Így érkezünk meg a záráshoz, az „i’m not her”-höz ami egy pozitív rádöbbenést dolgoz fel: a pillanatot, mikor rájövünk, hogy a befektetett energia és belső munka nem volt hiába, mert a végeláthatatlannak tűnő gyászfolyamat során megfejlődtük, amit meg kellett.
„A dalt magát egy kissé félresikeredett este után írtam, mikor elmentem egy buliba egy fiúval, és bár nagyon nem szerettem volna összefutni az exemmel, természetesen megtörtént. Ő nagyon szeretett volna velem beszélgetni, én pedig minden módon kerültem ezt” – mesélt inspirációjáról CARI.
„Ezeket a kaotikus érzéseket foglaltam bele a dalba, és a realizációt, hogy én már nem az vagyok, akit ő ismert, hanem egy sokkal erősebb verziója önmagamnak – erősebb, mint gondoltam. Én már rég túl vagyok rajta, ő pedig megragadt ugyanott, a múltban. Nem akartam hozzászólni, így inkább ebben a dalban mondom el neki egyszer és mindenkorra, hogy maradjon tőlem távol.”
Az énekesnő nagy hangsúlyt fektet arra, hogy dalai mellé vizuális élmény is társuljon
Így az „i’m not her” sem maradt klip nélkül. CARI nem először dolgozott Drin Dragovojával és Hatvani Krisztiánnal, így a kreatív munka nagy egyetértésben, gördülékenyen haladt.
„Az EP erájának lezárására egy igazi pop-punk, 2000-es évek eleji tinifilm vibe-ot álmodtunk meg. Egy iskolában és a tornatermében forgattunk, hogy átadjuk ezt a miliőt” – indokolja a látványvilágot az énekesnő.
„A maszkos férfi jelképezi az exemet és a traumákat, amiket okozott – ezek együttesével birkózom meg a videó végére.”
CARI zenekarával november 19-én a Gödör Klubban mutatja be először élőben a teljes EP-t, de persze a korábbi dalai is felcsendülnek majd, és a jövő évébe is nyerhetünk majd egy kis betekintést.
Fotók: CARI
