


| Előadó: | Jumping Round |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tóth Csaba |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Jól tudod milyen az, ha nem támogat senki
Csak lenéznek téged és megvet mindenki.
Én is ezt érzem, ha nincs senki mellettem,
Tudom a világ összefogott ellenem,
De nem aggódok és nem török le,
Hiába a nyomás, nem roppanok össze,
Tudnod kell, én soha fel nem adom, és te se add fel,
Amíg hallod a hangom!
Mindenki folyton csak változást vár,
De már nem tudja, hogy mit miért csinál,
Az utasításokat vakon követi,
A dolgokból képtelen következtetni,
Mert idekint tényleg minden rendben van,
De bennük nincs elég öntudat
De az elveimet én soha fel nem adom,
És te se add fel, amíg hallod a hangom!
ref.:
Lásd, nézz rám, bárhol jársz
Valami mindig vár, csak rád vár
És érzed, hogy változás kell,
De azt, hogy mit akarsz, ne feledd el
A sok lehetőség ott hever előtted,
Élj velük, és ne dobd el őket
Ne hagyd magad, a földről kelj fel,
Ha erős vagy belül, félned nem kell!
Tiporni magam én soha nem hagyom,
És te se hagyd magad, amíg hallod a hangom!
Ha eltévedtél keresd az utat,
Találj egy célt és szedd össze magad
A jövőd építsd, ha múltad nincsen
Vedd észre végre, ezen múlik minden!
Nyújtsd ki a kezed, tegyél egy lépést,
Ha fáj valami, akkor tedd fel a kérdést:
Mi történt, hát elveszett minden,
Minden, amiben eddig hittem?!?
ref.:
Lásd, nézz rám, bárhol jársz
Valami mindig vár, csak rád vár
Érezd, azt ami felemel minket,
Ez az a ritmus, ami megmozgat mindent
Érezd, azt ami felemel minket,
Ez az a ritmus, ami megmozgat mindent
Egy hangot hallasz, egy hangot hallasz,
Egy hangot hallasz, nem más, csak egy rezgés,
Átjár téged, mindentől megvéd,
Ahogy hallod, beköltözik beléd,
Tudod, hogy ebből sohasem elég
Érzed a hangot,
Átjár téged, reméled, hogy sohasem lesz vége
Érzed a hangot,
Átjár téged, reméled, hogy sohasem lesz vége
Lásd, nézz rám, bárhol jársz
Valami mindig vár, csak rád vár
Érezd, azt ami felemel minket,
Ez az a ritmus, ami megmozgat mindent.



A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."