|
|
|
Rajmond:
Te jelentéktelen embernek nem nevezhető öldöklő
Köntösből köpönyeget forgató, porhanyós talajon álló,
Csodára váró, ebet karóhoz láncoló,
Kosárban jól sáncoló, rossz táncoló,
Fejfájást okozó, mindenkit megbántó,
Oda nem illő zárszó, szél fútta nem lobogó zászló,
Havazásban bőrig ázó, részegségtől nem látó,
Sörtől bűzlő, hiába küzdő,
Pofát be nem fogó, szófosó, esőt hozó,
Rossz kedvre derítő, mindenkit meglopó,
Te borzalmat árasztó, hatalmas igényeket támasztó,
Mindig rosszul választó, a szöveged fárasztó,
Te mindennek ellentmondó, nem alkalmazkodó,
Hiábavaló zokszó, folyton hülyeséget osztó, durva posztó,
Tüskés rózsatő, semmit fel nem fogó,
Lehetőséget fel nem ismerő, ki nem használó,
Hazugságot könnyen ki nem találó, mindenkit utáló,
Te konok-álmodó, vágyban úszkáló, pénzben nem dúskáló,
Csóró, száraz koró, néma hangszóró,
Te tűzzel játszó, tisztességesnek látszó, emberi hátsó,
Te külső máz alatt poshadó, egyszer használatos eldobható,
Nem elgondolkodtató, mindent veszni hagyó,
Mindig rábaszó, becstelen áruló,
Te engem szidalmazó, tükröt bámuló
Rich-Zed:
Te bűnre csábító, agyat tágító,
Felelősséget hárító, kábító, lázító,
Mindent megmásító, ámító, bódító,
A világot meghódító, tódító-lódító.
Te szociopata, magad nem ellátó,
A sült galambot száj tátva váró agyalapi nyúlvány.
Te kegyetlen gyilkos, te durva, te tufa.
A kezedben ég már a meggyújtott gyufa.
Te szürke, te átlagos, politikában nem járatos,
Sikertelenségtől bánatos gyáva fos.
Cseppet sem alázatos, büszke, hülye barom.
Te szemtelen, elvtelen, arrogáns majom.
Csak éppen nem veled, hanem magammal van bajom.
Imi Í:
Te sötétben bújkáló, orrodban turkáló,
Nőknek bókolgató, kóla kortyolgató,
A valagad tágabb, mint a Trójai Faló.
Te sárban döglődő, malomban örlődő,
Humanoid kezes-lábas, egysoros idegszálas,
Átlagos életű, átlagos méretű,
Ruha koptató, vizuális pettinget folytató,
Mézédes konyhasó, akinek a szövege bomba jó.
Te diszkóban hangtalan, jóképű arctalan,
Kezedben még egy AK is hasztalan.
Te világot megváltó, a jövődet nem látó,
Vasárnap reggel a szombatot megbánó,
Templomba nem járó, tüdődet, májadat rendesen ellátó,
Te emberszabású, mágikus varázsú,
Te Kool Keith hallgató, bebaszva ballagó,
Értelmetlen nyitott száj, bár a mosolyod megkapó,
Te Istent sem tisztelő, nyomorult hitszegő,
Te belülről rothadó, viccesen viccelő,
Te önmagát emésztő, mindenkit lenéző,
Te önmagát ámító, most is hazudó,
Alaktalan síktükör, semmiből sem tanuló,
Te kiforratlan félelem, szikrányi értelem,
A szintetikus világ ellen a természetes védelem,
Te nihilista semmi, te makacs migrén.
De a legszörnyűbb, hogy te pont olyan vagy, mint én.
LEXimus:
Hé, Te! Szét kéne verni egy-két arcot!
Ki beszél?! Na, gyere, kezdjük el a harcot!
Ki van itt?! Nem látlak! Mutasd magad!
Most nem ez számít! Mutasd nekik! Használd a fogad!
Várj csak! Ismerlek! Tudom, ki vagy!
Mindig azt hiszed magadról, hogy erős vagy.
Te vagy a rámenős, a király arc.
Te vagy, ki azt hiszed, a világ dzsungelharc.
Hé, ne beszélj! Nem kellesz neki! Hagyjd békén!
Ne lássalak többé a Mokány Fiú környékén!
Hé, Te! Mondd annak a lánynak azt, hogy hülye kurva!
Mutasd a B.H.-t! Köpködj! Még nem vagy elég durva.
Na mindegy, majd visszajövök egy óra múlva.
Úgy állsz ott, mint egy fasz.
Még visszajövök, döntsd el, hogy mit akarsz.
Hé, Te! Ne is figyelj rá, ez egy barom!
Egy féleszű, egy idióta, egy tuskó, majom!
Inkább figyelj rám! Bemutatom az öcsém.
Nekem nem kell az öcséd, a bátyád, az apád, az anyád,
Az összes rokonod és a hülye arád.
Ne beszélj így velünk, mi mindig szeretettel fordulunk hozzád...
Végre megérkezett a pop koronázatlan királynőjének, Dua Lipának harmadik nagylemeze, a Radical Optimism, amely 11 dalból áll. Az énekesnő egyedüllétét kiemelő album első felvétele beszédesen az „End Of An Era” (azaz: egy éra vége) címet viseli és olyan slágerek gyűjteménye, mint a „Houdini”, a „Training Season” és az „Illusion”. Dua „pszichedelikus popként” írja le új lemezét, megjegyezve róla, hogy „olyan kiállások és különféle hangzások keveréke ez, amit ha csukott szemmel hallgatsz, akkor egy kész, vizuális világ tárul eléd”.
„Az albumot a szingliségem alatt írtam” – mondta el Dua. „Mindig valami vicces történettel érkeztem a stúdióba, és mindegyik más-más dalt inspirált. Van egy lazaság és őszinteség, ami korábban nem volt meg bennem.”
Az album elkészítésekor a világsztár olyan kivételes művészekkel dolgozott együtt, mint Caroline Ailin (Dua Lipa: New Rules), Danny L. Harle (Caroline Polachek, Charli XCX), Tobias Jesso Jr. (Adele) és Kevin Parker, akit művésznevén Tame Impalaként ismerhet a nagyvilág.
Dua hozzátette: „Mindenki háttere és munkamódszerei jól összeálltak barátként és zeneileg is.” Így folytatta: „Nagyon nyitottak voltunk egymással, és úgy éreztem abban a szobában, hogy sebezhető lehetek, és szabadon beszélhetek a tapasztalataimról. Ennek a zeneisége olyan gazdagnak és izgalmasnak hatott, és szerettem volna ebben teljesen elmerülni és részese lenni.”
A Dua önfelfedezése által ihletett Radical Optimism egy olyan anyag, amelyben értelmet nyer a tiszta öröm és boldogság megélése azokban a helyzetekben is, amelyeket korábban lehetetlennek tűnt elfogadnunk.
A 11 szám közül egy igazán mély jelentésű, a „These Walls” kapott fókuszt a Spotifyon, amelyről elárulta az énekesnő a Zane Lowe-nak adott, nemrég közzétett interjújában, hogy:
„Van ez a közhely, hogy "ó, ha ezek a falak beszélni tudnának, tudod, mit mondanának". Szerintem érezhető az az energia, amikor besétálsz egy szobába és két ember veszekedett, vagy ideges.”
„Azt gondolom, hogy elkerülhetetlen az a beszélgetés, amit senki sem akar, de meg kell tenni, valakinek ki kell szállnia, és bármennyire is fájdalmas, ez általában megfelelő okok miatt történik, mert rólad van szó, és a megérzésed mindig megmondja, hogy valami jó vagy nem…”
Íme a Radical Optimism dallistája:
1. End Of An Era
2. Houdini
3. Training Season
4. These Walls
5. Whatcha Doing
6. French Exit
7. Illusion
8. Falling Forever
9. Anything For Love
10. Maria
11. Happy For You
Fotók: Dua Lipa
