|
|
|
Rém Srác:
Kriptában csörögnek a halottak.
Egymás tyúkszemére taposnak.
Kedvenc italuk az aludt tej.
Kapd be a faszomat, és aludj el!
Nyugodt Srác:
Nem tetszik a rendszer?
Kapd be még egyszer!
Beteg Srác:
Ecc, pecc, kimehetsz!
Holnapután bejöhetsz.
Cérnára, cinegére,
Ugorj, cica az egérre... FUSS!
Zsír Srác:
Fuss!
A WC-be fuss!
Onnan ki ne juss!
Oda nagyot foss!
Sétálunk, sétálunk, vénuszdombra lecsücsülünk...
CSÜCCS!
Rém Srác:
Eci, peci, kimeheci...
Te vagy az a rohadt geci!
Nyugodt Srác:
66: seggem a szádra pattanhat.
Annak a fele 33: nyald a seggem télen-nyáron!
Lány Srác:
Haza megyek, leteszem a kabátom.
Géppisztollyal kergetem a családom.
Apukámat beteszem a sütőbe,
Anyukámat lehúzom a WC-be.
A tesómnak behúzok egy akkorát,
Hogy lenyeli az egész fogsorát...
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
