|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Az Országház fantomja |
| Megjelenés: | 2002 |
| Hossz: | 04:45 |
| Szövegírók: |
Pityinger László (Dopeman) Holló József Kozma Tibor Környei Attila Szikora Zsuzsa Szikora Róbert |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Hip - Hop, rap |
| Címkék: | Keressük! |
[Első Versszak: Dopeman]
Emlékszel még Mónikára,
A barna cicára őtet kívánta
Az egész csapat, de ő dobta a csontunk
Mert mindannyian nagyon sóherek voltunk
Azt mondta, nem neki való Dopeman a tahó
Mert a suliban ő volt a legjobb tanuló
Ő még csak tizennégy
De húsznak nézted, mikor láttad a fenekét
Egyfolytában azon törtem a fejem
Hogy valahogy a kezem, a bugyijába tegyem
De nem osztottak lapot
Hiába gyújtottam a templomba gyertyát vagy hatot
És imádkoztam: ”Uram, add nekem a muffját!”
De akkor ő már régen, nagymenőkkel mászkált
Mercikkel hozták-vitték
És a madarakat dróton szájtátva nézték
Refrén: Dopeman
Szeretlek is meg nem is
Tudod így van ez (Uhhhhh)
A szerelem engem
Mindig bolonddá tesz
[Második Versszak: Dopeman]
Múltak az évek, és nekem bejött az élet
Mert a vakeromat, megették népek
Nem láttuk a Mónit ’94 óta,
De nőbe nem volt hiány, mert a Dopeman tudja
Hogy mi kell a gádzsiknak, pont az én fajtám
Az igazi vagány, gettó patkány
Valamelyik este, lenn vagyok a klubba
Támasztom a pultot, a spanom bemutatja
Az egyik spanját, meg a csaját
Megfogom a mancsát és együtt iszunk egy piát,
fullos a bula,
Én meg is kívánom, a pacekot vágom
Nem te vagy az a Móni a Nyolcból?
Villan egy mosoly és belém is karol
A csávónak tipli, enyém a terep
És én vágom, hogy mi az, amit ez a nő szeret
Refrén 1X
Ma is őt
Ma is őt
Ma is őt Szeretem
Egyedül,
Egyedül
Hogy mondjam
El neked
Baby, azt hogy…
[Harmadik Versszak: Dopeman]
A bull még mindig klasszis, pöpecek a csöcsök
Ez a fajta ribizli az, akiért döglök
Éjszakai gádzsi lett ???
De hát nem a lelke az, amiért szereti az ember
Szívogat a lelkem, de nem a feleségem
Az én célom csak az, hogy a WC-be kivigyem
Meg is teszi nekem ezt az életem álma
Mert a befutott palikat nagyon kamázza
Refrén 2X
Ma is őt
Ma is őt
Ma is őt Szeretem
Egyedül,
Egyedül,
Hogy mondjam
El neked
Baby, azt hogy…
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
