|
|
|
|
|
| Előadó: | Fhészek |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
KÓRBONCNOK:
Ha összeáll a páros, ettől befosik a város. 2 csapat, 4 név, itt a Wacuum ütemgyáros!
Tisztázzuk már most, húzz a fejedre egy zsák fost, ha játszod a jánost.
Hallgasd a bárost, a Wacuum zene rádkóstol, elkenjük a szádat rágóstól.
Eladom a toronyórát láncostól, ránézésre megállapítom spanod fuxának a jaszkarát.
Összetartás legyen, nekem nem kell a snassz barát,
nyeld le a parát, amíg Akkezdettel elhúzzuk a nótádat
Leütöm az utolsó órádat, miután megiszom a CocaCola-dat,
aztán visszaállítom a PH érteket, nem ismerek mértéket a lélek lepte rap-be,
szerkó: terepbe reppenek be. Ha leszarás lenne, szorongás se lenne,
de ha túl sokat leszarsz, elfogy a krepp, untatja az agyamat, a sok kamu rap...
Üzenem az összes nagyképű egyénnek: ingyen van a méreg, vegyétek azt’ egyétek,
Aza, meg a menyétek, ha kiállunk a színpadra, elfogynak a remények.
Szopjanak a sznobok, meg szopjanak a szegények!
A leszart szegélyek, korlátolt erények, halljátok kemények?
A villám álljon belétek, mi a pálya felétek?
Itt minden stimmelő, üsse kő, a Fhészek neked büntető, a zene lüktető,
Ha velünk pörögsz, rájössz az élet nem egy mese,
manapság kétszázért elpattan egy vese.
Hiányos testvérem a létrának a foka, aki nem vigyáz velünk, annak ott marad a foga.
SAIID:
Megbasztam a rapszakmát, de kellett volna óvszer,
sok emszi született, kaptatok stílust meg módszert,
hogy hogy kell, de innentől a helyzet meleg pajtás,
mert elhagylak és nem fizetek gyerektartást.
Az okos, ha nem érti a játékot, nézi,
AKPH, Wacuum, Fhészek érzi,
te csak erőlteteted, mint éhes ember a szarást,
tempera kakás, kint vagyok a levegőn, velem szemben a lakás és fojtogat.
A Krómmal megnevezem a dolgokat,
a valóság annak való, aki nem bírja a drogokat,
adod itt a hóchemet, kívánod a bókomat,
mindegy, ki a kapitány az is TenCash és bólogat szegény.
Cinkesszéfészek regény. Seprő kemény, velős lepény, verőlegény.
Haver ez nem playback, utánam Odupla és a szentképek,
a mi festményünk hanggal mozgott, a tiéd a csenddé lett.
ODUPLA:
Csak tűnődök azon, amikor különös tündérekkel tündökölök.
Könnyen a bűnök közepébe lépek a lépemmel.
Üres lelkű gépekkel, beporozlak a méreggel,
másnap csak kérdezed: miért nem kérdezted?
Depresszív érzéseidet eltitkolva a térben csak szétesel,
szétvet az ideg, ha folyton fojtogatsz.
Nem parázok, ha a levegő fullosan fullasztja a torkomat, ortopéd a gondolat.
Ragadozóként taposom a gyomokat, nem hagyva véres nyomokat.
Nyomorék csak ugatna, ha hangot adnék a szájába,
utolsó vacsoraként élem meg a dolgokat, magam mögé dobva a dolgokat.
Elvarrom a szálakat, szánalmas alakok szövege belevág a szemembe,
szemtelenül rohanok bele a gödörbe, kiköltözök az örök harci mezőkre,
mezopotámiai őröknek szórom majd a space cake-t, fessél nekem szép képet, kéket,
amit széjjel tépek. Mit kértek még? Vágjátok a betétet, amitől bevadultok, meg betéptek.
Belazulok, mire megértem, hogy én ezt megértem.
Őszinte részvétem, ha nem tetszett a részvétem,
részvényként kúszik fel a Fhészek a szögesdrótos létrán.
ÚJONC:
Hab-kavalkád, felkavart kád
szökik a micsoda pazarlás
Tel-Avivben talajvízt lát a szemed, ha televíz.
Kalamajkát, nyelvi kaland Majkát éri galamb ajkán,
amíg balalajkán dalom a dajkám
Meg szemcsét tele hintett Antony Quinntett
át az ajtón is pantomim intett Kate Winslet
mögötte Blik Dani festette Titanik díszlet
így zsámolygunk a Wigwamig
Kínkeservers, szervez a Cerveza
szerencsejátékozlásod a koszt ásod, perverz vagy.
Gerlezaj, Beraj Zoltán, Toma segíts Zorkán dzseki
fölkapott fókafaj betekerve folpackkal
éjszakánként szám szélén a holtakkal hol dudva nő.
Acetonos ton, lesz akcentusom este, meg cet ecetesen
az egycentesem pedzegetted egyszer te sem.
Anonímbuszkulcs ejti a basszuskulcst
mint gusztus galamb gesztust
túszul s elpusztul
ide betompult betonpult
ez volt az utolsó plusz dolcsi, slussz pulcsi
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
