|
|
|
| Előadó: | Fhészek |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kórboncnok |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
KÓRBONCNOK:
Drakula támad, a vérpiros szeme szúrja a hátad,
leesik az állad, mikor átugrod a gátat,
a Kórboncnok egy ember és egyben egy állat,
egy gondolat egy párlat.
A könyvekből kinézed, a bibliából idézet,
a nukleáris ítélet, a skizofrén rímképlet, a rímfészek, a földalatti régészek már rég készek.
Elfogyott az ép lélek az ép testben, mert rendesen szétestem szép Pesten.
Az elmédet szétfestem a rémálom képekkel,
becsókol a Kórboncnok a nukleáris méreggel,
a vulgáris tényekkel bemászok az agyadba, a tudatodig haladva hasadok,
a penge élén vasalok, táncolok,
ebbe a rohadó világba lázadok,
az arcodra rászarok!
Sokkollak az utcával,
a gettó cuccával, az Aza cuccával...
AZA:
Előugrok a ködből, a ködmönöm kőből,
öldöklök az öklömmel az öklöm felőröl felülről,
aztán felülök a tetőre, rálátok a temetőre, holló kering körbe.
Időre megyek, megvan a helyem,
a selyem herémet lengetem, a szél fújja a fejem.
Az eredbe a téren a tűdet tereled, ez szerelem, gyere velem te veréb-elem!
Remélem nem veled ébredek,
ha éberedek, akkor némbereket észlelek.
Itt van két kész gyerek, fészkelnek a sasok! Haver, akkor szólj, ha sok itt a WU fless.
Nem kellenek szerek, mert a földgömb az kerek,
a zöld gomb is kerek, azért ölt gombával a retek, mert a szondától remeg.
Ti „como estas”, én meg komoly esztéta, csőtészta te vézna! Géz kell, ha a kéz béna.
Vagy levágom ha akarod a karod, Karola a kárómat karolod, közben meg farolok.
Csak tarolok..Gádzsikat arcon pakolok, haver, én rakodok.
ODUPLA:
Sokszor ikonok, vírusok sokkolják a stílusom,
pedig nem adtam okot, a puskák meg a tokok, atomok, töltetek,
meg vegyi fegyverek, rémálmok, lidércek, szellemek:
frusztrált feszültséget varázsolok belétek
Full hardcore őrület terjeng a levegőbe’,
nem érted, nem érzed a stílust te féreg!
Remegsz ha jön a véged,
aztán a tűz megéget, az Istent kéred, erősen nézed a szentképet,
rohad a képed, ahogy eléd lépek, egy pacsi aztán leléptek.
Ez itt a finish itt a vége! Érzem ez már a gyűlölet szele,
mint a negatív, meg a pozitív pólusok vonzó ereje,
a real zenénk ereje legyőz minden felkelő szörnyet, óriás grizzlit,
az erőnk meg csak izzik, mint a vulkán, kitörünk-
19 KP figyelj! Lassan felkelünk a nappal szemben, szivárványos színekben,
Lécci bízz bennem! Ez a Fhészek flesse, repülünk a fellegekbe,
Átlépek már a 3d-be, más dimenzió, más élet lép a képbe, kép a képbe.
De nincsen háttérzene, energia eredezik az eremben,
eljön az ítélet napja, a Fhészek rabja lebilincsel,
miközben meglincsel az ország szaga,
a Fhészek szabja, szabján karddal szakajtok szent szarba
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
