



Az Időutazó [bevezető]:
Yo!
A Ricsiék
A Fekete Lovag és Az Időutazó különös kalandjai
Egy újabb dal
Ez a mi slágerünk
Felismersz?!
Az Időutazó [szöveg]:
Nekem senki sem árthat, túléltem már nagy harcot vagy százat
Ez már nem az első század, mikor Az időutazó a hatalom ellen lázad
És soha el nem fárad, soha ki nem szárad, csak táthatod a szádat,
Láttam már felkoncolt lázadókat, és láttam keresztfákat.
Tivornyáztam Dionüszosszal, együtt estem el Spartacusszal,
Együtt szoptam a farkas csecsét Romulusszal és Rémusszal,
Felépítettem Rómát. Én voltam Dávid, az emberek meg Góliát,
Akkoriban is sok vér folyt, de a becsületünkön nem esett folt,
Mert minden ember bátor és igazi férfi volt.
De ma már a érték sem igazi érték, a szépség sem igazi szépség,
A vétség sem igazi vétség, a rossz sem rossz, de kétes a kétség.
Ha összehasonlítom a jelent és a múltat, a szép idők sajnos elmúltak,
A legnagyobb harcosok elhunytak, az üldözöttek barlangokba bújtak,
Az álnok árulók elhulltak, akikért könnyek nem hulltak.
Harcoltam már a spártaiak között, döntöttem gyerekek élete fölött,
Ültem már rácsok mögött a kivégzésemre várva, voltam már árva,
De az egyiptomi hercegnő rámtalált egy gyermekosárban,
Nevet adott és Mózes lettem,
Nem lehet elfelejteni, amit a Vörös tengerrel tettem.
Felismersz, hogy ki lehettem?
A Fekete Lovag [közjáték]:
Na
Most jön a táncos rész (Hahó, emberek!)
Na
Táncoltok már? (Hahó!)
Vagy nem?
Na jó, akkor elkezdem a reppet (Jeeeee!)
A Fekete Lovag [szöveg]:
Jártam már a Sorbone-ra, de akkor még mindenki Villonnak hívott.
Én jelentettem a nívót,
Mert a költészetem már akkor is kirívott a többiek közül.
Kiittam már egy méregpoharat is,
Mert a nézeteim túl előrehaladottak voltak.
A szemellenzős nagyokosok ellenem voltak, mert nem értettek meg.
Fenyegetést jelentettem számukra, mint a barbárok Rómára.
Én írtam az első betűket a Tórába, és én voltam az,
Akit nem tudtak beültetni a világtörténelem legelső tanórájára.
Jártam-keltem tógában, de akkor már Marcus Aurelius-nak neveztek.
Filozófiám miatt sokan szerettek, mások inkább eltemettek, kinevettek
És semmibe vettek, bár én csak segíteni akartam nektek embereknek.
Láttam égni Rómát, századokkal előtte pedig az első Olimpiát.
Láttam imádkozni Leónidászt a nagy csata előtt.
Láttam már vérben úszni a Vérmezőt.
Láttam "A hetvenkedő katonát".
Felépítettem a Shaolin szerzetesek első templomát,
És a Császári Palotát.
Marlowe rólam leste a dolgozatát, amiből a "Dr. Faustus-hoz" merített.
Mikor rákérdeztem, hogy miért csalt, csak ködösített.
Én mondtam Napoleonnak,
Hogy "A történelem megállapodáson alapuló hazugság".
Sírrablók törték fel nyughelyem, és meglopták halotti maszkom,
De mielőtt meghaltam megátkoztam mindenkit, aki megzavar, amíg alszom,
Hiszen én voltam Tutenkhamon.
A Dávid szoborhoz és a Laokón-csoporthoz én álltam modellt,
Mert elvállaltam.
7 sovány és 7 kövér tehenet láttam álmomban.
Én soha senkit sem áltattam.
Hívj Um-Napistinek, hiszen az örökélet titka nálam van.
És tudd meg, hogy 42 kilométer van a lábamban.
Az utolsó előadásomon beKÉPZELTem, hogy BETEG vagyok, bele is haltam.
Matematika és fizika dolgozataim előtt mindig szégyent valltam.
"A társadalom elmélete" mindig is izgatott.
Az én részegen elböfögött mondataim gondolkodtatták el Kantot.
Írtam négysoros verset a halálos ítéletem szélére,
Úgy, mint a "Metamorphoses"-t.
Láttam röhögni Nérót és a guillotine alatt a hóhért.
Én mutattam meg Dante-nak a Poklot, tehát elég könnyen megírta.
Nyavalygott is a forróság miatt, de azért kibírta.
Több évszázadban és személyben alakot öltöttem már.
Csak egyetlen kérdésem van hozzád: (Ez az igazi repp) "- Na felismersz már?"
Az Abszolút Pont [végszó]:
Repp
Ez az igazi repp
Reppesek vagyunk
Rajtam van a reppes ruha
Anyukám YO-l kimosta
Jééé
Ja, aha
Ahaaaaaa
Rrrrepppppp
Mindenki reppes
Mindenki
A Rajmi, a Ricsi és aaaaa Józsi
Majd hagyjátok benn, ami megmaradt
*Pókember*...



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.