|
|
|
|
|
/Közr.: Közreműködik: A Boldogság Hóhéra és A Hasadtfejű Fijú/
Bevezető:
Az Időutazó:
"- Manapság a hip-hop túl LÁGY!
Túl KEDVES!"
A Fekete Lovag:
"- És mit teszel ez ellen Időutazó?"
Az Időutazó:
"- Fogok egy kardot, és levágom a mocskok fejét!"
Refrén: 4x
Levágom a fejed, te mocsok!
A Fekete Lovag: - rap 1-
El innen söpredék, mert porba hull a fejed!
Fuss, rohanj, szaladj, vagy vágd fel az ered,
De nem bújhatsz el, mert a Fekete Lovag utánad ered
Levág, felkoncol, mint egy kutyát
Ne álld az útját, mert ha majd a hideg fut át
Egész testeden, akkor tudod meg, kit utált
De arra már nem lesz időd, hogy mindezt megjegyezd
Vagy, hogy az Excaliburt a kezéből megszerezd
Vagy, hogy fegyvereddel megsebezd, mint egy vadat
A Fekete Lovag kezéhez az aljanép vére tapad
Akadt olyan, aki ellenállt, felnégyelve végezte
A Fekete Lovag fenséges kezét össze is vérezte
Volt, aki érezte, amint karó járta át a testét
Hogy a földre érjen, vérre éhes farkasok lesték
És széttépték, csontjairól a véres húst lerágták
Voltak, akik a saját sírjukat is megásták
Élve feküdtek bele, hogy lassú halált halljanak
Elmúltak, és még csak hangokat sem hallattak
Akadtak olyanok, akik utolsó csepp vérükig harcoltak
De kudarcot vallottak, mikor kardomnak éle
Belehasított húsukba, mély sebet vágva
Hosszú és fájdalmas órákat várva a megváltó halálra
Refrén: 4x
Levágom a fejed, te mocsok!
A Fekete Lovag: -rap 2-
Nem győzhetsz le, mert én vagyok az Ősanyag Gyermeke
Mindenek Ura és Tudója, az Igazak Szelleme
A jobbomon pedig Az Időutazó látható,
Aki feltalál mindent, ami feltalálható
Az első átszúrhatatlan páncélt is ő adta nekem,
Hogyha harcolok, semmi baj ne történjen velem
Tudja, hogy én csak jót akarok az emberiségnek,
De hangoztatja, hogy az emberiség erre még nem érett meg
Ezért harcolok, küzdök, öldöklök, míg élek
Sebezhetetlen vagyok, épp ezért nem félek
A legnagyobb kaszabolásba is bele vetem magam
Nem vagyok Sámson, nem érsz el semmit, ha levágod a hajam
Mert elpusztíthatatlan vagyok
Az Ősanyag adja az erőmet, amit kapok
A Boldogság Hóhéra: -rap 3-
A fekete lovag társa megérkezett
A Boldogság hóhéra az elfeledett, múltból
Tör elő és ő is beáll a sorba
Amerre jár csak fejek hullnak a porba
Az ügy lehet rossz, de lehet jó is
Lehet nyár, eső vagy akár hó is
Nincs erő, mi megállít, harcra születtem
A múltamat már rég elfeledtem
Az éjszaka, ahol otthon érzem magam
Friss húsra, bosszúra fenem a fogam
A lovag meg Én a halálos osztag
Nem hiszed, de trónodtól megfoszthat
Mert hamis tanokat hirdetsz, ámítasz minket
És csak egy érdekel, hogy gyarapítsd a kincsed
De most figyelj király, mert a hatalmad megdől
És a boldogság hóhéra, aki majd megöl
Mert egy eszmét nem irthatsz ki teljesen
Te is bevégzed, de csak vesztesen
Mert a sereged nem állít meg kettőnket,
Bárkit küldesz ellenünk, eltiporjuk őket,
Mert minket támogat az ős elem
Minek Igazság a neve és ez kétségtelen
Refrén: 4x
Levágom a fejed, te mocsok!
A Hasadtfejű Fijú:
Utállak titeket, mindenki csak hiteget.
Nem ment meg a hitetek, holnap megállhat a szívetek.
Az orvosra rámegy az ingetek, gatyátok.
Miközben bután a kertben kapáltok.
Újabb kisöcsit csinál a postással anyátok.
Aki nem törődött veletek igazán soha.
Nem kérdezte, kivel mégy el, és hova.
Szeretetet nem ad, de pénzt, azt kér tőletek.
Basszatok le neki, és a szeme közé lőjetek.
És nem tetszik a főnököm, de megunom, és föllököm.
Rálépek a fejére, késsel bökök feléje.
Belenyúlok a zsebébe, és kiveszem a pénzemet.
Az erőszak jó: csupa-csupa élvezet.
Otthon ülök a TV előtt, és várom a végedet,
Hogy megfulladj, megdögölj, megrohadj, meghalj.
Egyél valami finomat, és utolsó, jót szarj.
Szegények, csak fejetek ne lenne,
Inkább egy üveg Amstel nőne a nyakatokra helyette.
Ti lennétek az én mozgó alkohol-bázisom,
Megiszlak titeket, és szétesek egyszerre két fázison.
*Rotyás*
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
