|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Magyarország rémálma II. - A strici visszatér |
| Megjelenés: | 2000 |
| Hossz: | 03:28 |
| Szövegírók: |
Pityinger László (Dopeman) Pityinger László |
|
László Viktor |
|
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Hip - Hop, rap |
| Címkék: | Keressük! |
[Első Versszak: Dopeman]
Az arcomon mosoly, de a szememből
A halál néz rád és látod a puskát
Hallod, ahogy felhúzom a dum-dum-ot
És megérzed, mikor beléd pumpálom az ólmot
Minden golyómnak meg van a kibaszott neve
És oda is kerül, ahol a helye
Van barátom, benn a fejedben
Élvezem, ahogy látom, kihunyni az életed
A szemedben, nem tudom, mi a szégyen
Csak nevetek, miközben kiveszem a zsebedből
A pénzedet, sajna, a szokásom drága
A múlthéten fölment, a cuccnak az ára
A rabi megvolt, mert kellett a pénz
És én hazatettelek, mert úgy nem beszélsz
Szerencsétlenségedre, a pénzem elfogyott
A tiedre meg szükség van, mert függő vagyok
Ha hozzá nem jutok, rosszul vagyok
És nincs az a pina, ami ilyenkor feldob
Olyan vagyok, mint az éhező vad
Amíg a díler telefonja meg nem nyugtat
Refrén: 2X
Megmondtam neked, hogy ilyen a cucc (papa)
Ha egyszer elkezdted, a Pokolba jutsz (pa pa)
Lehet az börtön, lehet az temető
Mindegy, csak ott is legyen egy fecskendő (prrr pa pa)
[Második Versszak: Dopeman]
Az asztal fölött ülök, és az utolsó csíkot szívom
Meg vagyok feszítve és nincsen több cuccom
Mitévő legyek? A díleremtől én már
Nem kapok több kibaszott hitelt
Hívom a spanokat és földobom a labdát
Mi lenne, ha a köcsögöt kirabolnánk?
A kocsiban ráz minket a hideg, a kapuja
Előtt befordul a verda, a barom végre megjött
Minek ide duma! Fejemen a csukja
Kezemben a kés odalépek és vesén lesz szúrva
Nem is tud szólni semmit,
Csak a madár a földön, dögledezve fekszik
Kezdődhet a fosztogatás
Nálunk a kulcsa, tehát nyitva van a lakás
Olyan mint a kincsesbánya, csak nem a negyven rabló
Hanem Dopeman fosztogatja
Nálunk a fuksz, a cucc és a pénz
Ideje megpattani, egyet még szívjunk és tünés
Megmondtam neked, hogy ilyen a cucc
Ha egyszer elkezdted, a Pokolba jutsz
Refrén: 2X
(a refrén végén megváltozik az ütem)
[Harmadik Versszak: Dopeman]
Az elején azt hittem, én sose leszek függő
De szépen azzá váltam, amint múlott az idő
Minden, éjszaka hazabasztam magam
És nem vettem észre, hogy az összes
Pénzemet, elszívtam
Azelőtt komolyan vettek, ma meg ha látnak
Simán leköcsögöznek
Engem nem izgat, hogy miket is mondasz
Ha beszúrom a barnát, megkapom a vigaszt
Annak idején koksszal meg speeddel kezdtem
De utána nagyon-nagyon megfeszültem
Elúsztak alólam kocsik meg a láncok
És azon kaptam magam, hogy nem pénzért
Hanem, cuccért, újítok, most már mindegy
Ha nem adod a pénzed, én elveszem tőled
Mert szúrnom kell, lőnöm kell, szívnom kell,
És ha azt mondom kell, én nem várhatok ember
Az ember tervez, a cucc meg végez
Ha rajta vagy, tudod, nem izgat, hova kerülhetsz
Lehet az börtön, lehet az temető
Mindegy, csak ott is legyen egy fecskendő
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
