|
|
|
REFRÉN (O.C.C. + Kis Levi): 2x
Mit mondhatnánk, ha nem lett volna ó-suli,
Akkor most nem lenne itt az O.C.C.
RICH-ZED "A Szociopata Szerelemgyerek":
Emlékszem, mikor M.C. Hammer volt nekem a bomba
Táncoltam a "Pray"-re és a "U can't touch this"-ra
Elevenen emlékszem, mikor a klipjeit néztem a tévében
Minden egyes lépését ellestem
Mellesleg tetszett, ahogy a szövegét nyomta
Azon nyomban én is szövegíráshoz fogtam
Rímeket faragtam és elkezdtem rappelni
A zene pedig egyre jobban kezdett tetszeni
Aztán a 3rd Bass jött be, mint az állat
"Pop goes the weasel" -- Csak tátottam a számat
Mikor L.L. Cool J. támadt a "Mama said knock you out"-tal
Úgy bunyózott, mint aki soha el nem fárad
Mikor a Salt-n-Pepa a szexről beszélt, nem henyélt
Hanem zenélt és lehordott minden macho legényt
Én tényleg őket akartam, és állandóan nyomattam
A walkmanemben meg az International magnómban
Nekem a "Hip hop hooray" az egyetlen himnusz
Nem pedig az "Indul a táncos cirkusz" -- Ennyit tudsz...
Én is azt az utat jártam, amit a Run-DMC
Az eredménye ennek pedig az O.C.C.
Treach-ék az "O.P.P."-vel örökre megfogtak,
Mert igazi zenét nyomtak, és eredetiek maradtak
Az ó-suliból jövök, és a következőt csinálom,
Hogy egy m.c. legyek, ez volt a legtitkosabb álmom
[Most itt vagyok, de sokat köszönhetek nekik
Ezzel tartoztam nekik -- ez már kijárt nekik] 2x
REFRÉN (O.C.C. + Kis Levi): 2x
Mit mondhatnánk, ha nem lett volna ó-suli,
Akkor most nem lenne itt az O.C.C.
LEX "A Mokány Fiatalember":
Az "O.P.P."-vel kezdtem azt, hogy rapper lettem,
Mert az a szám nagy nyomot hagyott bennem
Nem bírtam magammal, bizsergett a testem,
Az első ütemekre rögtön táncolni kezdtem
Csak rap lemezeket vettem, mert nem érdekelt más
Ez a zene hozta meg a nagy változást
Cypress Hill, MC Lyte, EPMD,
Eric B., Rakim és Run-DMC
"Fuck tha police"-t ordibáltam, amerre jártam
Az MTV-n állandóan rap klipekre vártam
Sokan kikezdtek a zene miatt, de kiálltam
Most eljött az időm, türelmesen kivártam
A hip hopot örökre a szívembe zártam
Nem tudtam eltitkolni, hiába próbáltam
Örülök, hogy nem mentem el más irányba,
Hiszen tudom, hogy ez az egész nem volt hiába
Rap-et kellett döngetnem, hogy mc-vé válljak,
Hogy hip hopot csináljak, és mindenkit leigázzak,
Akik nem eredeti hip hopot zenélnek,
Hanem pénzben úszva baromságot beszélnek
A hip hop nem arról szól, hogy ki mögött, ki van,
Hanem arról, hogy milyen szöveg mögött, mi van
Ezt régóta tudom, mert az öregek megtanítottak
És minden gyengeségtől megszabadítottak
REFRÉN (O.C.C. + Kis Levi): 2x
Mit mondhatnánk, ha nem lett volna ó-suli,
Akkor most nem lenne itt az O.C.C.
RAY "A Demagóg Uszittó":
Megmaradt bennem, ahogy Mc Search és Nasty Nas
A "Back to the grill again"-t nyomta,
Ahogy C.L. Smooth a szerelem érzését elmondta,
Mégis, ami legjobban bejött, az Paris "Days of old"-ja
Nagy durranás volt még Doug E. Fresh "Basketball"-ja
A Sugar Hill Gang alatt ment az igazi brake,
20 évvel ezelőtt még nem voltak tré zenék
Jött Grand Master Flesh és a Kurtis Blow
Nyugatról MC Breed és az Above the Law
Nem hiába a sok dícsérő szó
Guru jött a "Jazzmatazz"-al
Nekünk ez volt a jó
"Hip Hop hooray" hó
Szóval ők voltak, akik ránk hatást gyakoroltak
Bármilyen magnónk volt, abból mindig ők szóltak
Videokazettáinkon csak rapklippek voltak
"Ne hallgasd ezt a hülyeséget!" - A szüleink így szóltak,
De nem figyeltünk rájuk, mert ez volt az életünk,
És ők segítettek abban, hogy rapperekké lettünk
REFRÉN: 4x
Mit mondhatnánk, ha nem lett volna ó-suli,
Akkor most nem lenne itt az O.C.C....
A tizennyolc főt számláló zenekar július 3-án a főváros legnagyobb szabadtéri koncerthelyszínén lépett fel. Tizenhárom énekessel, öt zenésszel és egy, háromtagú fúvós szekcióval álltak színpadra. A Budapest Bár monstre koncerttel ünnepelte a fennállása tizennyolcadik születésnapját.
Én a bánatomat mindig kifogom videó itt.
A Budapest Bár az elmúlt, közel két évtized egyik legkülönlegesebb társulása a hazai zenei életben. Farkas Róbert a magyar zene paletta ikonikus előadóit és zenészet összefogva dolgoz fel filmslágereket, kuplékat, táncdalokat és egyéb híres dalokat úgy, hogy azokat mívesen hangszerelt cigányzene kíséretében, újrahangolva adja elő a formációval. A rendszeresen koncertező Budapest Bár a sokak által ismert dallamokat, a rég elfeledett kincseket önti a mai kor közönsége számára is élvezhető formátumba.
A csapat eredetileg egy lemezt tervezett, 2025-ben azonban már elmondhatja, hogy 1500 koncert, 10 lemez, egy könyv, egy film, és sok-sok lehengerlő pillanat van mögötte.
Az este keretében fellépett a Parkban a formáció teljes tagsága, azaz: Behumi Dóri énekes, fuvolista, Farkas Richárd bőgős, Farkas Róbert zenekarvezető, hegedűművész, gitáros, Ferenczi Bora énekes, Ferenczi György énekes, szájharmonikás, Frenk énekes, Keleti András énekes, dalszerző, Kiss Tibor énekes, dalszerző, Kisvári Bence dobos, Kollár-Klemencz László énekes, dalszerző, Lovasi András énekes, dalszerző, Mező Misi énekes, Németh Juci énekes, dalszerző, Ökrös Károly harmonikás-zongorista, Rutkai Bori énekes, dalszerző, Szűcs Krisztián énekes, dalszerző, Tóth Vera énekes és Ürmös Sándor cimbalmos.
Nem meglepő, hogy kik kapták a legnagyobb tapsot
Fellépésük már a korai években kultikussá vált a Budapest Bár koncertjein. Ők azok, akik már a formáció előtt is a hazai zenei élet kiválóságai voltak a saját zenekaruk élén. Kiss Tibi és Lovasi András a legrégebbi motorosok a Bár életében, ahogyan Németh Juci is. Az énekesnő nem csupán énekelt egy dalt, hanem szórakoztató mesét is kreált hozzá, amelyet úgy adott elő, mintha egy mókás színdarab vezető színésznője állna a színpadon. Szórakoztató és végtelenül energikus volt a produkciója.
Mező Misi fellépése közben a Park stábja is táncra perdült.
Kollár-Klemencz Lászlóra egyszerűen nem lehet nem figyelni
Kollár-Klemencz László korábbi saját, Kistehén nevű formációjának ikonikus dalával, az Ezt is elviszem magammal című szerzeménnyel tarolt és kapott elképesztő tapsot. Az író-költő-énekes-dalszerző napjaink egyik legizgalmasabb jelensége a hazai kulturális élet palettáján és ez szinte tapintható volt a közönség rezgéseiben is.
Szűcs Krisztián, a Heaven Street Seven frontembere vitathatatlanul a hazai alternatív zenei élet legnépszerűbb előadója volt, két évtizeden keresztül. Majd amikor pár évvel ezelőtt – szintén a Budapest Parkban – a HS7 visszatért a színpadra bebizonyosodott, hogy mit sem veszített erejéből mindaz, amit az énekes és a köré épült minőségi muzsikálás képvisel. Ezen az estén a Húszezer éjszakás kalandot énekelte a Budapest Bár koncertjén.
Természetesen Rutkai Bori, Ferenczi Bora, Frenk, Behumi Dóri és Ferenczi Gyuri és a többi énekes is visszatért a színpadra a második felvonásban is. Mindenki olyannyira együtt lélegzett a produkcióval, hogy egymás dalait is – stílszerűen – bárként berendezett színpadon ülve nézték végig.
A Szilvafácska továbbra is osztatlan sikernek örvend
Az egyik legnagyobb ovációt a Lovasi András tolmácsolásában csúcsra járatott és a streaming-listák alapján is az egyik legnépszerűbb dal, a Szilvafácska zsebelte be a Parkban.
Ezt a nótát a tizenegynéhány éves lányok is teli torokból énekelték, s bár szokatlan volt hallani tőlük, hogy “nőjj nekem, hadd legyen a Bandi bának pálinkája”, az este hangulatához abszolút illeszkedett.
Az este végén kizárólag a zenekar játszott
Vérbeli cigány ritmusokat hallhatott a közönség, a zene iránt alázatos, a hangszereiket mesterien bűvölő zenészek tolmácsolásában.
Énmellettem elaludni nem lehet videó itt.
Kiss Tibi Tóth Vera kettőse zárta az estét
Az Eurythmics, Annie Lennox és Dave Stewart időtlen klasszikusával, a Sweet Dreams-szel léptek fel, amely természetesen a Budapest Bár-dalok stílusában, az egyik leginkább nagyívű hangszereléssel szólalt meg.
A teltház-teremtette hangulatot, a hömpölygő tapstenger képét, rengeteg boldog arc látványát és a táncoló staff-os lányok emlékét is hazavitte a koncertlátogató a Budapest Bár születésnapi koncertjéről.
A Parkban készült, tavalyi koncertvideó itt.
Fotók: Budapest Park Facebook
