|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Magyarország rémálma II. - A strici visszatér |
| Megjelenés: | 2000 |
| Hossz: | 04:39 |
| Szövegírók: |
Pityinger László (Dopeman) Pityinger László Pityinger Péter Kolta Gergely |
|
Pityinger Péter (Kicsi Dope) Vadász Péter |
|
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Hip - Hop, rap |
| Címkék: | Keressük! |
[Első Versszak: Dopeman]
Én kezdem el ezt a gengszter szart
És hol a köszönet, amit kapok érte, faszba vele
(Ki ez a gusztustalan állat?)
Dopeman a nevem, a kurva anyádat!
Én vagyok a popszakma réme
Akivel minden buzinak tele van a töke
Mindenkinek beszólok, akit utálok
Lehetnek zenészek, buzik, zsaruk, vagy politikusak
(A buzikkal mi van?)
Odavagyok értük, ha tehetném, ezrével csapolnám a vérük
A rendőröket viszont olyankor szeretem
Mikor a pénzemért elnézik, hogy ittasan vezettem
A Parlamentnek szívesen, alágyújtanék
Képviselőkből sütnék kibaszott szűzérmét
A speedet meg szépen legalizálnám
Gyorsuljon a nép, ne nézzen olyan bambán
Refrén: 4X
Bűnöző – Voltam
Bűnöző – Vagyok
Bűnöző – Leszek
Bűnöző – Maradok
[Második Versszak: Dopeman]
Mit szólnak hozzád a feministák?
Ha nem tetszik valami, mehet az egyenjogúság
Kegyetlen módon pofán baszom őket
Mint szódás a lovát, úgy verem a nőket
(Dope, kivan tőled a zenész szakma!)
Steve, nem nagyon izgat a töketlen buzeránsok hada
De vannak jobb dolgok, mint a lány bandák
(Melyik Fresh lányt csinálgatnád?)
A két barna gramaty, a harmadik meg ramaty
De ez is jó arány a piacon manapság
Azt mondod bunkó vagyok,
Igazad van öcsém, de piázni azt tudok
Néha modelleket baszok, néha pornós picsákat
De a legjobban imádom az igazi kurvákat
Dopeman ilyen volt mindig és ilyen is marad
Amíg a kokótól bazd ki a fűbe nem harap
Refrén: 4X
4X
Higidi-gigidi gengszter, higidi-gigidi gengszter
Dopeman, a funky zene nepper
[Harmadik Versszak: Dopeman]
Ha a Zozival leülünk az asztalhoz szívni
Addig motyózunk, míg az orrunk vérezni
Nem kezd, azt mondod hogy egy állat vagyok
De engem nem fékez meg semmilyen morális dolog
(Helló a nevem, Helló a Nevem)
Én vagyok az igazi, antiszociális elem
Ha lesz majd gyerekem, gengszternek nevelem
Mert ha a rap nem lesz divat a munkából nem
Tud majd venni az öreg Dope-nak ribancokat
És strici maradok, amíg a föld magába fogad
Ha azt hitted volna, hogy rasszista vagyok
Tévedsz te barom, én mindenkit utálok
Viszont a pinán inkább legyen barna vagy fekete
Mert a sápadt picsákból Dopeman-nek elege van
Nekem, a bandám a családom
És minden ellenségem, száz halált haljon
Refrén: 4X
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
