|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Az Országház fantomja |
| Megjelenés: | 2002 |
| Hossz: | 04:47 |
| Szövegírók: |
Pityinger László (Dopeman) Váradi József (Tyson) Pityinger László Váradi József |
|
Pityinger László (Dopeman) |
|
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Hip - Hop, rap |
| Címkék: | Keressük! |
[Bevezető: Dopeman (csaj énekel)]
Felnőttem a gettóba,
A mamám nekem azt mondta
Inkább fiam te vedd el
Minthogy tőled vegyék el
És tudom lopni nem szép dolog
De dolgozni azt nem fogok
Mindig jönnek az ötletek
Hogy hogyan szedjem el a pénzedeet
Ilyen az életem (ilyen az életem)
Tele a két zsebem (tele a két zsebem)
(és senki nem szól ránk)
Ilyen az életem (ilyen az életem)
De a te pénzeden (de a te pénzeden)
(és senki nem szól ránk)
[Első Versszak: Tyson]
Én tizennégy voltam, amikor megtanultam
Hogyha van egy jó vasam, egyenes az utam
Nekem a szem a hátamon, az csak a spanom lehet
A bűn a keresztem, a pénz a végzetem
Keresem,kutatom, az üzletet akarom
A főnököt, a munkát, meg a verebekre hagyom
Hát hiába dugod el tőlem a vagyonod
Én úgyis én úgyis ellopatom és úgy, ahogy akarom
[Második Versszak: Dopeman]
A tanítók mondták, hogy a bűn nem fizet
De iskola után a soron néztük a striciket
És amit tanultunk, bizony abban csalódtunk
És csak azt hittük el, amit a szemünkkel láttunk
Kilós fuxokkal, a Mercikben ültek
A gádzsik rodáztak, ők meg örültek
Kártyáztak, loptak, gépeztek és csaltak
De mi felnéztünk rájuk, mert gengszterek voltak
Refrén 2X
Lopni, megyünk lopni
A Pityinger, meg a Váradi
És lopni, megyünk lopni
(senki nem szól ránk)
[Harmadik Versszak: Tyson]
Mint a gyereket az apja, engem úgy nevelt az utca
Mert csak a bűn marad, hát úgy jutok a csúcsra
Hogy a rafkó, az utcán a nyolcból engem mar el
Azt elmondja ma nektek egy igazi vén csibész
A Bakony, a Szigony, az Ámor, volt egy terület
Ahol a gógyimat kinevelte a kerület
És pont úgy maradtam itt, ahogy ide dobtak
És ha nem csinálok jobban, hát végem, mint a botnak
Kopogó szemekkel rabolni megyek
Mert az asszonyon kívül, még két szájat etetek
Úgyse segít rajtunk semmilyen miniszter
Ti meg csodálkoztok azon, hogy a mi fajtánk a gengszter
Refrén 2X
Lopni, megyünk lopni
A Pityinger, meg a Váradi
És lopni, megyünk lopni
(senki nem szól ránk)
[Negyedik Versszak: Dopeman]
Fakanalak hadát, törte anyu rajtam
De még mindig szeret, bármit is csináltam
Tisztában van azzal, rossz a fia vére
Kulcsolja a kezét, és úgy néz föl az égre
Segítő kéz nem nyúlt, se neki se nekem
A becsületet vártam és az igazat kerestem
De nem találtam sehol, bele is törődtem
És nyugodt szívvel a bűnös útra léptem
Onnan figyellek titeket emberek
Mint juhot a farkas én becserkészlek
Megnéznélek téged te budai elit
A nyócból egy privátnak kevesebb jut
Refrén 8X
Lopni, megyünk lopni
A Pityinger, meg a Váradi
És lopni, megyünk lopni
(senki nem szól ránk)
Lop-ni, hehe
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
